Bár a győztes kiléte csaknem megjósolhatatlan, a Formula E-ben kirajzolódott egyfajta minta az első néhány verseny alapján.
A csapatbajnokságban legélesebb az ellentét a mezőny „két fele” között: az első hat csapat között a verseny rendkívül szoros, 20 ponton belül vannak egymáshoz képest. Utánuk azonban egy 40 pontos „ugrás” következik.
| Csapat | Meghajtás | Pont | ||
| 1 | 🇩🇪 Mercedes | Mercedes | 88 | 0 |
| 2 | 🇩🇪 Porsche | Porsche | 83 | -5 |
| 3 | 🇲🇨 Venturi | Mercedes | 78 | -10 |
| 4 | 🇨🇳 Techeetah | DS | 78 | -10 |
| 5 | 🇬🇧 Jaguar | Jaguar | 73 | -15 |
| 6 | 🇬🇧 Envision | (Audi) | 68 | -20 |
| 7 | 🇺🇸 Andretti | (BMW) | 28 | -60 |
| 8 | 🇫🇷 Nissan | Nissan | 8 | -80 |
| 9 | 🇨🇳 NIO 333 | NIO | 7 | -81 |
| 10 | 🇮🇳 Mahindra | Mahindra | 4 | -84 |
| 11 | 🇺🇸 Dragon | Penske | 0 | -88 |
Az így kialakult élmezőny dominálta az eddigi versenyeket: mindössze egy dobogó, két top 5-ös helyezés, és az elérhető 50 pontszerző helyből csak tíz nem volt az övék. Egyszóval: a mezőny végéről elég ritka az, hogy bárki akár a pontszerzők közé keveredjen.
Egy változtatás az igazságosabb verseny felé
Ennek oka főleg az új időmérőben rejlik. Az eddigi formátumban a bajnoki állás végéről is kerülhetett valaki a mezőny elejébe, az így megkavarodott, kaotikusabb versenyek pedig kedveztek a kiscsapatoknak.
Most azonban, hogy kvalifikáción mindegyik csoportból tovább lehet jutni a párbajokhoz, egy lassabb autóval csaknem esélytelen egy jó rajtpozíció. Az egykörös formátumot megtartották, így továbbra is megmaradt a „véletlen faktor”, de korántsem olyan nagy jelentősége van, mint eddig.
Ami pedig a versenyt illeti, továbbra is történnek balesetek, taktikai bakik, amiknek köszönhetően, a „leszakadók” eddig minden futamon elcsíptek egy-egy pontszerző helyet.
„A kiegyensúlyozottság a kulcs”
Ezt a közhelyet szinte minden pilóta a végtelenségig tudja ismételgetni, és az élmezőny pilótáira mindenképp igaz ez.
Jean-Éric Vergne annak köszönhetően vezeti a bajnokságot, hogy mindegyik futamon pontszerző helyen ért célba. Mögötte Robin Frijns áll, három dobogóval, ami rekord az idei eredmények tekintetében. A legelső futamgyőztes a listán Mitch Evans, a negyedik helyen, de római dominanciája előtt mindössze egy pontot szerzett.
Ami az érme másik oldalát illeti, a bukdácsoló, problémákba ütköző versenyzők a pontok tekintetében elég hamar lemaradtak a Vergne-től és társaitól. Csapattársaikkal ellentétben Sam Bird, António Félix da Costa és Nick Cassidy nem álltak még dobogóra, a fent említett tényezők mellett időmérős hibák is hátráltatták őket.
Ettől függetlenül a „szerencse forgandó…”, így könnyen lehet, hogy a szezon végére ők is visszakerülnek a körforgásba.
Van remény a lemaradóknak?
Három német gyártó jelentette be kivonulását a Formula E-ből az elmúlt években, így könnyen elképzelhető, hogy a sikertelenebb csapatok szintén hasonlóan döntenek. A Gen3 autó azonban jövőre mutatkozik be, és ez mindenkinek tiszta lapot biztosít.
Az Andretti a BMW technikai segítsége nélkül küszködik, miután gyári csapatból hivatalos hajtáslánc beszállító nélküli csapattá avanzsáltak idén. Az Envisionnal ellentétben ez megviselte őket, hiszen a zöld csapat az Audi kivonulása előtt is ügyfélcsapat volt.
Jake Dennis átmentette a Formula E előző szezonjának végén mutatott formáját, és kétségtelenül erőn felül teljesített eddig, néha a nagyok bajuszát ráncigálva. Oliver Askew azonban még újoncként nem tudta felvenni vele a versenyt.
A Mahindra Felix Rosenqvist győzelmei után nem igazán talált magára a Gen2-érában. D’Ambrosio és Lynn révén ugyan szereztek egy-egy győzelmet, de az állandó jó eredmények elmaradtak. A problémát valószínűleg nem a pilóták jelentik, hiszen Wehrlein után a bizonyított futamgyőztesek (Sims és Rowland) érkezése sem oldotta meg a gordiuszi csomót.
A Nissannak szintén szüksége van a tiszta lapra a Gen2 eredménytelensége után. Az első három évben szinte legyőzhetetlen csapat tavaly veszítette el igazán a fonalat, amikor is csak kétszer álltak dobogóra.
A csapatot sokáig vezető Sébastien Buemi különösen szenvedett, de nem ő, hanem Oliver Rowland távozott végül a csapattól, Maximilian Günther javára. A japán gyár azonban nagyobb felelősséget vállalt a csapat működtetésében, ez akár fordulópont lehet számukra.
A NIO folyamatos vezetőségi problémákkal küszködött: a csapatot többször eladták, átszervezték és újragondolták az elmúlt években. Stabilitás nélkül pedig nem tudták magukat elmozdítani a mezőny végéről.
Bár a Team Penske egyre jobban erősíti jelenlétét a Dragon Formula E csapatánál, hét éve először nem saját hajtáslánccal indulnak majd jövőre. Az eddigi konstrukció eredményeit látva talán nem is baj, a jövőbeli partnerüket elnézve pedig egyenesen főnyereménynek tűnik a döntés.
Sereghajtóként ugyanis kihasználták a Techeetah körüli bizonytalanságot, és a kínai csapattal két bajnoki címet szerző DS-sel állapodtak meg.