Antonio Giovinazzi, az Alfa Romeo „félújonc” versenyzője a Monacói Nagydíj szerdai médianapján állt rendelkezésünkre.
A 25 éves olasz versenyző 2017-ben két versenyt teljesített a Forma-1-ben, amikor a sérüléssel bajlódó Pascal Wehrleint helyettesítette, idén pedig már teljes szezont fut a királykategóriában.
Antonio, öt versenyen vagyunk túl az idei szezonban, ami az első teljes éved a Forma-1-ben. Milyen érzésekkel tekintesz vissza a szezon első részére?
Antonio Giovinazzi: Egy kicsit a hullámvasúthoz tudnám hasonlítani, egyszer fent, egyszer pedig lent. A bakui hétvége például nagyon erős volt, megvolt a sebességünk. Pontot nem tudtam szerezni, mert rajtbüntetést kaptam. Úgy vélem, a büntetés nélkül ott lehettünk volna az első tízben. Barcelonában már az első szabadedzéstől kezdve nem volt meg a tempónk, végig szenvedtünk. Kimivel viszont jó adatokat gyűjtöttünk a teszt alatt, amiket ki kell elemeznünk.
Kisebb kategóriákból már ismered Monacót, kedveled a pályát?
Giovinazzi: Kedvelem Monte-Carlót, egy kisebb hiba is a verseny vagy az edzés végét jelentheti, mert nagyon szűk a pálya. Versenyzés szempontjából talán nem ez a legjobb helyszín, hiszen nehéz előzni. Hogy őszinte legyek, általában unalmasak itt a versenyek. Mindenesetre ez lesz az első alkalom, hogy Forma-1-es autóban ülve versenyzem Monacóban, már alig várom.
Mit jelent számodra, egy olasz versenyzőnek az Alfa Romeo színeiben versenyezni?
Giovinazzi: Nagyon büszke vagyok erre. Nyolc év után én vagyok az első olasz az F1-ben, ráadásul az Alfa Romeónak vezethetek. Az Alfa név számára is ez az első év hosszú idő után, és fiatal csapatunk van. Úgy gondolom, jó munkát végzünk, szóval remélem az élre tudjuk repíteni a csapatot, ahova az Alfa Romeo tartozik.
A Ferrarinál való versenyzés a végső célod?
Giovinazzi: Egy olasz számára nem lehet más a cél mint a Ferrari, de ez akármelyik más versenyzőre is igaz. Nekem is ez az álmom, jelenleg azonban a mostani szezonra kell koncentrálnom és tapasztalatot kell gyűjtenem. Ha jönnek az eredmények, jól fog alakulni a jövőm. Jelen pillanatban a mostani feladatomba kell energiát fektetnem.
A Forma-1 legtapasztaltabb versenyzője mellett versenyzel, mennyit tudsz tanulni Kimitől?
Giovinazzi: Kimi a 300. versenyhétvégéjét ünnepli a hétvégén, míg én hétnél tartok. Nagyon örülök, hogy Kimi a csapattársam. Talán nem ő a legjobb csapattárs, mert nehezen legyőzhető, de sokat tanulhatok tőle, tanárként és referenciaként tekintek rá a szezon során. Örülök, hogy Kimi a csapattársam, ami a csapatnak is nagyszerű. Nagyon jól dolgozunk együtt, versenyről versenyre próbáljuk fejleszteni az autót és próbálunk pontokat szerezni.
Kimi a tavalyi évben adta ki életrajzi könyvét, olvastad már?
Giovinazzi: Nem, sajnos nem. Úgy tudom olaszul még nem jelent meg. Nagyon sok dolgom van, de amint ez megtörténik, el fogom olvasni. Hallottam már néhány vicces háttérsztorit Kimiről, szóval alig várom az olasz nyelvű megjelenést.
Ki volt a gyerekkori hősöd, amikor még csak nézőként követted a Forma-1-et?
Giovinazzi: Amikor 2000-2001 környékén elkezdtem követni a Forma-1-et, mindent egy piros autóban versenyző német srác, Michael Schumacher nyert. Ő volt a hősöm ebben az időszakban. Az F1-en kívül is vannak emberek, akikre felnézek: Valentino Rossi a MotoGP-ből és Marco Pantani a kerékpárból. Kedvelem a sportoló honfitársaim és mindig szorítok értük, mert nagyon büszke vagyok arra, hogy olasz lehetek.
2017-től harmadik számú versenyzője voltál a Ferrarinak – majd a Saubernek, és nagyon sok időt töltöttél a maranellói szimulátorban. Mennyire tartod fontosnak manapság az effajta feladatokat?
Giovinazzi: Úgy gondolom, a szimulátor nagy mértékben segíti az autó fejlesztését és az új pályák elsajátítását. Viszont amint visszaülsz az igazi autóba, minden megváltozik. Minden a valóságban történik és 100%-ot kell nyújtanod. Ha egy kicsit is túlléped a határokat, rögtön összetöröd az autót. Természetesen az elmúlt két évben nem csak a Ferrari garázsában ültem és követtem a versenyeket. Keményen dolgoztam, ez a munka pedig jobb versenyzővé tett. Biztos vagyok benne, hogy fejlődtem 2016-hoz képest, amikor a Ferrarihoz kerültem.
Az Alfa Romeonak van saját szimulátora a csapat főhadiszállásán?
Giovinazzi: Még nincs, de dolgozunk az ügyön. Ahogy említetted, nagyon fontos a szimulátor megléte. Ahhoz, hogy fejlődni tudjunk, szükségünk van rá.