A Mercedestől érkezett új csapatfőnök adott megdöbbentő képet arról, hogy az élcsapatokhoz képest mennyire elmaradott technológiákkal dolgozva építi meg és fejleszti Forma-1-es autóját a Williams, akik idén ennek ellenére is képesek meglepetést okozni.
Az F1 történetének egyik legsikeresebb csapata, a Williams az utóbbi két évtizedben komoly zuhanásnak, leépülésnek volt része. A kilencszeres konstruktőri bajnok grove-i istálló vb-címet legutóbb 1997-ben szerzett, utolsó, váratlan győzelme 2012-re datálódik és 2014-15 környékén volt még egy kimagasló időszaka rendszeres dobogóeséllyel, de a BMW távozása óta eltelt időszak nagyrészt a csapat hanyatlásáról szólt, amely során már az is előfordult, hogy pontszerzés nélkül zártak egy szezont.
Eközben 2020-ben a Williams család eladta a legendás istállót a Dorilton Capital nevű amerikai befektetőcsoportnak, amely elkötelezte magát az infrastrukturális fejlesztések mellett. Idén James Vowles érkezett a csapatvezetői posztra, aki tavalyig az utóbbi évek sikercsapatánál, a Mercedesnél dolgozott, így remek összehasonlítási alapja van arról, hogy milyen területeken szenved komoly hiányosságokat a Williams.
Vowles elárulta, a csapat néhány berendezése még annál is régebbi, mint amilyennel ő maga először megismerkedett, amikor húsz évvel ezelőtt elkezdett dolgozni az F1-ben az akkori brackley-i csapatnál, a BAR-nál.
„A vállalat néhány területen ugyan hasonló szinten működik, mint a Mercedes, de nem sok ilyen van. Egyes rendszerek húsz éve elavultnak számítanak, ami érthető, ha ismerjük a csapat történelmét. Nagyjából húsz évig semmilyen korszerűsítés nem történt, míg egy befektetőcsoport át nem vette az irányítást” – utalt Vowles a jelenlegi tulajdonosi körre az Autosportnak nyilatkozva.
„Nagy az elszántság a Williams részéről arra, hogy versenyképes pozícióba térjünk vissza. Ez komoly befektetéseket igényel, de a pénz rendelkezésre áll.”
Fotó: Williams Racing
Ma azonban már egy gyár fejlesztése sem olyan egyszerű, mint a költségkorlátozások előtt volt. Kevésbé ismert, de a csapatok működésére évente elhasznált költségkeret mellett azt is szabályozzák, hogy az infrastrukturális befektetésekre mennyit áldozhatnak a csapatok: ez az összeg egy négyéves ciklus alatt 36 millió dollár. A nagy ambíciókkal rendelkező, de kevésbé modern gyárral vagy eszközökkel rendelkező istállók számára ez nem elég arra, hogy fejlettség terén beérjék a sport leggazdagabb csapatait, így sokakban felmerült, hogy a korlátozás csak a legnagyobb istállók előnyének bebetonozásához járul hozzá. Lehet azonban kivételt kapni a szabályozás alól, így építhette meg új főhadiszállását az Aston Martin. A Williams, a McLaren és az Alpine kérésére pedig várhatóan hamarosan újrafogalmazhatja az F1 a vonatkozó korlátozást.
„A jelenlegi helyzetünkben sokszor szembesülünk azzal, hogy a pénz a túlságosan fejletlen infrastruktúra miatt egyszerűen elpárolog” – kezdte a Williamst sújtó nehézségek részletesebb bemutatását Vowles. „Erre egy példa, hogy amikor egy tervező elkészül egy elemmel, az tulajdonképpen egy fekete lyukba kerül. Ekkor hosszas e-mailezések kezdődnek, mire a gyártórészleg megtalálja az elemet, és megtudja annak paramétereit és gyártási idejét.”
„Valójában minden elemnek egy digitális rendszerbe kellene kerülnie, ahol mindenki nyomon követheti és láthatja, valójában milyen elemekből is áll össze az autó. És 17000 alkatrészről beszélünk, szóval mire a tervezők 17000 alkalommal lezongorázzák ezt a folyamatot, mindenki elveszik benne. Tehát ilyen tekintetben hatékonytalanok vagyunk. A szoftver pedig, amely megoldaná ezt a problémát, sajnos nem 100 fontba kerül, hanem milliókba.”
A Williams az elmúlt öt szezonból négyet is az utolsó, 10. helyen zárta a konstruktőri bajnokságban, idénre azonban már látható némi előrelépés a csapattól. A Kanadai Nagydíjon Alexander Albon az időmérőn és a futamon is képes volt tündökölni az autóval, a végül megszerzett hat pontjával pedig az AlphaTauri elé lőtte a Williamst a tabellán, de reális célkitűzés lehet az istálló számára az Alfa Romeo és a Haas legyőzése is.