A Netflix+Tiktok kombó taccsra vágta az F1-es rajongótábort?

Szubjektív vélemény következik: Nem gondoltam, hogy ilyen hamar, már harmincas éveim elején boomerré válok. Már ha boomerségnek számít az, hogy bármiféle tartalomtól, tartalomkészítőtől szeretnék „elvárni” minimális kreativitást, intelligenciát, netalántán értékteremtést. Főleg ha arról a Forma-1-ről van szó, amit idestova legalább 25 éve imádok.

F1-en nőttem fel, míg a legtöbbeknél zenekarok, színészek poszterei voltak kiaggatva, nálam F1-es képek töltötték be ezt a szerepet. Végig kísérte az iskolás éveimet, ennek köszönhetem a nyelvvizsgám, és még sorolhatnám.

A mai napig sem tudok „kiszeretni” belőle, még akkor sem, ha egy-egy verseny halálosan unalmasra sikeredik, és elborzadok mikor meglátom, hogy a mexikói második szabadedzés magyar idő szerint éjfélkor kezdődik.

Mégis van egy vonulata, ami egyre kevésbé tetszik

Nem a szabályok, nem a halkabb autók, nem a versenyzők, nem a sportpolitika. Hanem a rajongói tábor (versenyzői preferenciától függetlenül) eszeveszett hígulása, eligénytelenedése.

Rajongói táborok egymásnak feszülése mindig is megvolt, ez nem újdonság. (Más kérdés, hogy a közösségi oldalak térhódítása a vitákat gyakran minősíthetetlen acsarkodássá varázsolta, de kivételesen most nem erre akarok kitérni.)

Anno, a fórumos időkben sokat emlegették/emlegettük a „divatdrukker” szót, de úgy gondolom, amire/akire akkor használtuk, az semmi volt a maiakhoz képest.
Nem is jól fogalmazok, ez úgy hangzott, mint egy nyugdíjas szájából, hogy „bezzeg a mi időnkben minden jobb volt”. Dehogy volt jobb, csak más volt.
Jelen esetben arról van szó, hogy míg anno csak egy szűkebb kör tudott X ember hóbortjairól, nézeteiről, stb., most a közösségi oldalaknak „hála” országvilágnak szétkürtöl mindenki mindent.

Forma-1 tekintetében mostanság szinte minden nap újabb és újabb „gyöngyszemre” (rajongóra, vagy ha úgy tetszik „divat(?)drukkerre”) bukkanok, és olyan tartalmakra, hogy lekaparom tőle az arcom.

Ebben pedig kulcsszerepe van a Drive to Survive-nak a Netflixen, valamint a TikToknak. Előbbi arról tehet, hogy felszínes infók, külsőségek alapján szerettetik meg az F1-et az emberekkel, utóbbi pedig arról, hogy platformot biztosít önjelölt szakértőknek, méghozzá úgy, hogy kb semmi szűrő nincs ehhez, és a platform moderációja is csapnivaló (még a Facebookhoz képest is, pedig az se piskóta.)
Senki ne vegye személyeskedésnek, de nőként mondom, hogy amit a nem túl rég óta rajongóvá vált lányok/nők művelnek a közösségi oldalakon F1 témában, a szekunder szégyen szótári definíciója.

Nem azzal van a gondom, hogy valaki F1 témában gyárt tartalmat TikTokra, az lehetne akár tök jó is. De vagy semmitmondó videókról van szó (ez még a jobbik eset), vagy kínos „szakértésről”, és/vagy ömlengésről a „cuki” versenyzőkről. Ez ebben a formában, ahogyan trenddé vált, nagyon cringe.

A „kedvencem” (ilyen videót majd’ minden F1-es TikToker lánynál találni), hogy egyik videóban kikéri magának, hogy ő aztán nem a pasik miatt néz F1-et, és milyen szörnyű sztereotípia ez, majd a következő videóban szinte elalél egy Norris/Ricciardo/Leclerc/Sainz/stb. fotótól. Lányok, ne már! Legalább saját magatokat ne cáfoljátok meg két egymást követő videóban.

A nagy feminizmus és egyenlőség közepette, ezek a tartalmak pont, hogy sztereotipizálják a női rajongókat, és sajnos teljesen megértem.

Megnevezések nélkül, hogy nagyjából értsétek mi is böki a csőröm, mondok pár példát, miket láttam (külföldieknél és magyaroknál egyaránt):

Lányok a Tiktokon ömlengenek, ez már nem újdonság.
Ha egy versenyző becsajozik, sírás-rívás. Ha szakítanak, akkor is sírás-rívás.
„Szerintem senkinek semmi köze a magánéletükhöz” felütéssel aztán jól kibeszélik/véleményezik azt.
F1-es autóbemutatók „elemzése”, mely kimerül annyiban, hogy tetszik-e a színe, vagy sem.
Fan lány nívós nemzetközi szaklapot hülyéz le, mert neki nyilván pontosabb és biztosabb információi vannak.
Elmaradhatatlan „sokan kérdeztétek” rovat. (Könyörgöm, a sportról szóló alap információkat ne a TikTokról szedjétek!)
A legújabb: Leclerc új csajának beazonosítása az alapján történik, hogy a lány fotóján milyen a fürdőszobai csempe…
És a non plusz ultra: van „F1-es weboldal” versenyzői asztrológiával, és manifesztációs illatgyertyával (itt azt hittem, ledobom a hajam… 😯 ).
Hogy egyes tartalmak mennyire legálisan vannak felhasználva, azt már meg sem említem…

A világ, beleértve az F1-et is, épp azt hangoztatja hogy diverzitás, és „dolgozzon több nő az F1-ben”, stb (amivel csak részben értek egyet, erről szubjektív vélemény ITT találtok), akkor ezek a lányok az ilyen tartalmakkal épp ennek a fajta elfogadásnak a szöges ellenkezőjén dolgozik, hozza kellemetlen, kínos helyzetbe nőtársait, sőt minden F1 rajongót.

Én mindent megértek, de ezekben az esetekben, bár nem vagyok szakértő persze, de komoly komplexusok vannak jelen szerintem. Fogadjátok meg inkább Lando és George tanácsait, foglalkozzatok a mentális egészséggel, mert nagyon fontos!

Russell a mentális egészségről beszélt: Fontos, hogy beszéljünk valakivel