Az Ausztrál Nagydíj két év kihagyás után tért vissza a Forma-1-es versenynaptárba, miután a világjárvány miatt 2020-ban és 2021-ben törölni kellett a versenyt.
Korábban az Ausztrál Nagydíj többnyire szezonnyitó verseny volt, idei visszatérésekor azonban a harmadik helyre került a naptárban. Még csak három verseny telt el a szezonból, de a mezőny máris elképesztő távolságot utazott le.
A szezon Bahreinben kezdődött, majd Szaúd-Arábiában, Jeddah-ban folytatódott. Ez máris 1400 km távolságot jelent. Onnan aztán Melbourne-be utaztak, ami úgy kb 12 000 km. Ausztráliából pedig most Imolába (Olaszországba) tartanak, ami további kb 16 000 km. Így máris 29-30 000 km utazáson van/lesz túl a mezőny. És hol van még a szezon vége…
Sokan kritizálják a versenynaptárban szereplő helyszínek sorrendjét, hiszen a kontinensek közti ide-oda ugrálás rengeteg extra kilométert szül, ami egyrészt drága, másrészt környezetszennyező.
„Úgy gondolom, hogy Melbourne-t a futamok között tartani, különösen önállóan, túl kemény a csapatok és mindenki számára” – jegyezte meg George Russell, utalva arra, hogy az Ausztrál Nagydíj közelében semmi egyéb versenyhelyszín nem található, így nem lehet egy „vonalra felfűzni” más futammal.
Sergio Perez hozzátette: „Mivel a szezon egyre hosszabb és hosszabb, jobb egyensúlyra van szükségünk. De tényleg back-to-backnek (egymás utáni versenyhétvégék, kihagyás nélkül) kell lennie az egyik futamnak, mert csak egyetlen futamra eljönni Ausztráliába elég fájdalmas mindenkinek.”
Nincs igazuk a versenyzőknek?
Ezek és a többi hasonló megjegyzés persze nem esett jól Andrew Westascottnak, az Australian Grand Prix Corporation vezérigazgatójának, aki azt mondta nekik, hogy szedjék össze magukat, és „jobb, ha hozzászoknak” ahhoz, hogy különböző helyszínekre mennek.
„A Forma-1 ideje Ausztráliában a szezon elején van” – mondta Westascott a Reutersnek. „A versenyzőknek bizonyos szempontból abba kell hagyniuk a nyafogást.”
Anyagi szempontból igaza is lehet. Az Ausztrál Nagydíjon ugyanis rekordszámú, 419 000 rajongó vett részt a helyszínen. Ez volt minden idők legnagyobb látogatottságú Ausztrál Nagydíja és az ausztrálok történetének legnagyobb sporteseménye.
Egyértelmű, hogy az F1-nek zsúfolt menetrendje van, 23 futammal a naptárban, és valamit tenni kell annak érdekében, hogy a személyzet ne égjen ki. A versenyek sorrendjét azonban meglehetősen nehéz összehangolni, hiszen nem elég a távolságokat és a kontinenseket figyelembe venni, számolni kell azzal is, hogy az egyes helyszíneken mikor milyen évszak, milyen időjárás van.
A Miami Nagydíj például május elején debütál majd, mielőtt az F1 Spanyolországba, Monacóba, majd Azerbajdzsánba utazik, míg nem június közepén visszatér Észak-Amerikába a Kanadai Nagydíjra, onnan pedig jönnek vissza Európába, Silverstone-ba. Mondhatnánk, hogy menjenek át egyszer az amerikai kontinensre és ott fűzzék fel egy vonalra a kanadai, a miami, az autsini, a mexikói és a brazil versenyhétvégét, de ugyanabban az időszakban jelentősen mások az időjárási körülmények Montreálban, mint mondjuk Miamiban, vagy Sao Paulóban.
Az egyik lehetőség az lehet az Ausztrál Nagydíj számára, ha jövőre április elején, Kínához (mely ország jövőre várhatóan visszatért a versenynaptárba) közeli időben, egymás után kerülne megrendezésre.
