Botrányos kitiltások előzték meg a Motorsport Világtanács (WMSC) szerdai ülését, aminek nyomán felmerül a kérdés, hogy egyáltalán érvényesnek tekinthetőek-e az ott meghozott döntések, például a Monacói Nagydíjra bevezetett szabályváltozásról.
A WMSC elfogadta azokat a javaslatokat, amelyeket nemrég az F1 Bizottság terjesztett elő. Köztük van az is, hogy kötelezővé teszik legalább két bokszkiállás teljesítését a versenyzőknek az idei Monacói Nagydíjon, akár száraz, akár esős versenyt rendeznek majd. Száraz pályaviszonyok között továbbra is legalább két különböző keveréket kell majd használni. Ez egyébként a tavalyi év egyszeri, rendkívüli esetére adott hirtelen reakciónak tűnik, amikor az első körben elrendelt piros zászlós leállás alatt mindenki felrakathatta a második keveréket, és a későbbiekben sokan további bokszkiállás nélkül is eljutottak a célig.
De mindez csak mellékszál volt amellett, ami a videókonferencián tartott gyűlésen történt. A BBC beszámolója szerint ugyanis az FIA több tagját kizárták az azon való részvételből, miután nézeteltérésbe kerültek a szövetség elnökével, Mohammed Ben Sulayemmel.
Az érintettek között van két prominens személyiség, Robert Reid, az FIA elnökhelyettese, valamint David Richards, az FIA Egyesült Királyságot képviselő tagja, az F1-es BAR korábbi csapatvezetője is. A kitiltásuk oka pedig az volt, hogy nem voltak hajlandóak aláírni a titoktartási szerződést, ami előírja, hogy a tagok nem beszélhetnek az ott elhangzottakról és általában az FIA ügyeiről a nyilvánosságban. Igen ám, de ez a titoktartási szerződés már egy szigorúbb változata volt annak, ami korábban kötötte az FIA tagjait, Reid és Richards pedig – akik elnöki kampánya alatt még támogatták Ben Sulayemet – másokkal egyetemben a jelek szerint már elfogadhatatlannak tartották az új dokumentumban foglaltakat.
Akár be is tilthatja az F1-es csapatrádiók közvetítését az FIA elnöke
A történtek fényében bizonytalanság alakult ki azt illetően, hogy a WMSC döntései – mint a monacói kötelező kerékcserék – érvénybe léptek-e, hiszen az FIA statútuma kimondja, hogy a tagok mindegyikének joga van leadni szavazatát, ettől a lehetőségtől azonban most többeket megfosztottak.
Az FIA egy szóvivője reagált a fejleményekre, amelyben a titoktartási szerződés nélkülözhetetlenségét hangsúlyozta, noha a szigorításának szükségére nem tért ki. „A bizalom megőrzésének érdekében tett lépéseink széleskörű támogatásra találtak, és szupertöbbséggel fogadták el azokat a WMSC tagjai” – mondta.
A BBC által megkérdezett bennfentesek szerint két oka lehet annak, amiért Ben Sulayem szigorított a titoktartási szerződésen. Az egyik, hogy az FIA-ra ártalmas hírek szivároghatnak ki a nyilvánosságba, a másik pedig, hogy az FIA júniusi közgyűlésén az elnök további változtatásokat készül tenni az FIA statútumában, amelyek megnehezítik, hogy bárki is kiálljon ellene az idei év későbbi szakaszában tartandó elnökválasztáson. A statútumot egyébként már tavaly decemberben is úgy változtatták, hogy azáltal nagyobb hatalom összpontosuljon Ben Sulayem kezében, ami aggodalmat is váltott ki az F1-es csapatok körében.
Az emirátusi sportvezető 2021 végén vette át az FIA vezetését Jean Todttól, idén tehát első négyéves ciklusának érkezik a végéhez, egyelőre azonban még egyetlen kihívó sem jelentette be, hogy megmérkőzne ellene. Amennyiben ez így marad, a következő elnökről való szavazás természetesen csak formaság lesz.
Egyébként egyáltalán nem szokatlan, hogy egy elnök több cikluson át is vezesse az FIA-t, így történt ez az utóbbi évtizedekben is: az utóbbi három elnök közül Todt 12, Max Mosley 16, Jean-Marie Balestre pedig 8 éven át maradt a szervezet élén.
Az FIA elnöke sem zárta ki, hogy látunk még üvöltő V10-es motorokat a Forma–1-ben