A McLaren nagy fölénnyel nyerte az ausztráliai időmérőt, ennek kulcsa pedig a gumikban keresendő.
Miközben szinte már odaadta a McLarennek az idei világbajnoki címet, George Russell megemlítette, hogy a wokingi istálló a gumiknak köszönheti az Ausztrál Nagydíj időmérő edzésén mutatott fölényét, és kijelentette, hogy „valami eléggé különlegeset csinálnak, ez biztos.” Hogy mi ez a különleges dolog, azt nyilván a riválisok sem tudják, különben ők is azt csinálnák, de az időmérő időeredményeiből is jól látszik, hogy a McLaren a harmadik szektorban verte agyon a mezőnyt.
Lando Norris a legjobb körében 0,385 másodperccel volt gyorsabb, mint a legjobb nem mclarenes pilótának bizonyuló Max Verstappen, mindezt úgy, hogy a holland az utolsó szektorban található 11-es kanyar előtt még 0,266 másodperces előnyben volt vele szemben. Verstappen tehát kevesebb mint egyetlen szektor alatt 6 és fél tizedmásodpercet (!) bukott Norrishoz képest, míg az ezen a ponton még csak 0,074 másodperces hátrányban levő Charles Leclerc is 0,585 másodpercet.
Verstappen elfogadja a 3. helyet, Norris óvatos – így értékelt a top 3 az időmérő után
Miként arra Mark Hughes a The-Race.com-on megjelent elemzésében rámutatott, az Ausztráliában a lágy keveréknek számító C5-ös gumi váza nem elég erős ahhoz, hogy a rendkívül tempós kanyarokban elbírjon egy ennyire lágy keveréket, a 9-es és 10-es kanyarból álló, brutálisan gyors, hatodik fokozatban teljesített bal-jobb kombináció pedig akkora terhelésnek teszi ki azt, hogy a legtöbb autón az utolsó szektorra egyszerűen túlmelegedtek az abroncsok.
Ezért kulcsfontosságú volt a gumik megfelelő előkészítése – az első gumik nem lehettek túl hidegek a kör elején, a hátsókat pedig olyan tartományban kellett tartani, hogy a kör végén ne melegedjenek túl. Ezt egyértelműen a McLaren tudta a legjobban megugrani, noha bizonyos mértékig ők is küzdöttek a túlmelegedéssel, de összehasonlíthatatlanul kevésbé, mint a riválisaik.
A gumik életben tartásához elengedhetetlen kanyarkombinációba Norris és Piastri nagyobb bemeneti tempóval fordult, a McLaren mégsem volt olyan ideges alattuk, mint a riválisaik alatt a Ferrarik, Red Bullok és Mercedesek, miközben az MCL39-es is a tapadási határon egyensúlyozott. A 9-es és 10-es kombináción átvitt tempó tekintetében Verstappen egyébként hozta a McLarenek szintjét, miközben a Ferrari és a Mercedes nem, de ezzel – utóbbi két csapat a lassabb tempó ellenére is – mindegyikük gumijai akkora hőterhelést kaptak, hogy onnan már nem tudtak normális tartományon belülre hűlni, a kigyorsítás szempontjából különösen hangsúlyos 11-es, 13-as és 14-es kanyarban pedig egyszerűen nem volt meg a hátsó tapadás.
Mindez ugyanakkor a vasárnapra jósolt esőben már nem lesz tényező – meg a futamon egyébként sem a határon táncolva vezetne a pilóták –, hiszen ott a jó egyensúly és az első gumik megfelelő hőmérsékletre hozása lesz a kulcs. Ettől még persze előfordulhat, hogy a McLaren ott is a mezőny fölé kerekedik, de jóval nagyobb az esély arra, hogy sokszereplős küzdelmet lássunk, mint amekkora száraz versenyen lenne.
