Azzal, hogy Valtteri Bottas 2025-re elveszítette helyét a Forma-1-es rajtrácson, hosszú idő után először nem lesz finn versenyző a mezőnyben. Heikki Kovalainennek van egy sejtése, hova tűnhettek a már három világbajnokot is adó ország képviselői.
Finnország ugyan jóval több sikeres raliversenyzőt adott az autósportnak, mint Forma-1-es versenyzőt, ám figyelemreméltó, hogy akik a formaautózás királykategóriájába eljutottak, szinte biztosan sikerre voltak ítélve: az eddigi mindössze nyolc finn F1-es versenyzőből három világbajnok lett (Keke Rosberg, Mika Häkkinen, Kimi Räikkönen), további kettő futamgyőzelemig jutott (Kovalainen, Bottas), de a dobogóig még két másik is eljutott (Mika Salo, Jyrki Jarvilehto). Az egyetlen, akinek nem adatott meg különösebb siker, az a mindössze egy nagydíjon rajthoz állt első finn, Leo Kinnunen.
Nyolc versenyzőből három világbajnok – ilyen jó sikerességi aránnyal egyetlen nemzet sem rendelkezik az F1-ben. A nyolcból öt futamgyőztes hasonlóan kimagasló, ebben a tekintetben is csak Lengyelország hatékonyabb náluk, hiszen az egyedüli Robert Kubicával 100%-os mutatót szállítanak.
A finnek bár kevesen voltak, hosszú ideje kihagyhatatlan elemeinek számítottak a mezőnynek: 1989 óta minden évben megjelent legalább egy finn a mezőnyben, 1991 óta pedig folyamatosan állandó ülése volt valakinek. Előbbi sorozat még idén is folytatódhat, ha a Mercedes tartalékjának szerződött Bottas beugrási lehetőséget kap, az állandó jelenlét azonban biztosan megszakad.
Az egyszeres győztes Kovalainen az Autosportnak beszélve elemezte az ország és a Forma-1 kapcsolatát – és kezdésnek cáfolta is azt a közhelyet, hogy a finnországi csúszós utak által megkövetelt vezetési képességek miatt lennének ilyen szép sikereik az autósportban – a rali-világbajnokságot például nyolc versenyzőjük is megnyerte már.
„Ezek a versenyzők gyakran megjelentek a hírekben, nem lehetett nem észrevenni őket. Ez talán sokakra hatással volt, ahogy rám is – láttam a híreket, az autókat, a sebességet, és ez felébresztette bennem a szenvedélyt” – fogalmazott Kovalainen.
„A másik ok pedig talán a finn emberek semleges mentalitása. Viszonylag nyugodt emberek vagyunk, nincsenek kimagaslóan jó vagy kirívóan rossz napjaink, eléggé átlagos életet élünk. Egy ilyen közegben, amely ekkora nyomással jár, ez egy hasznos tulajdonság. A sport rivaldafényében sok mindenre oda kell figyelnünk, és olyankor sokat segít, ha természetes nyugodtság árad belőlünk. Az a tapasztalatom, hogy a finneknek nem kell különösebben dolgozniuk ennek eléréséért, még a nehéz helyzetekben is higgadtak tudunk maradni.”
Keke Rosberg F1-es feltűnése óta a finn versenyzők egymást inspirálják és segítik. Az ő nyomdokain érkezett a sportba Häkkinen, majd rajta felnőve Räikkönen és Kovalainen, később pedig őket követte Bottas. Jelenleg azonban aggasztó a helyzet, a nevelősorozatokban is látszólag elakadt az utánpótlás, az elmúlt évek ígéretesnek induló karrierjei nem vezettek a Forma-1-ig. Pillanatnyilag a Ferrari nevelőprogramjában képződő 18 éves Tuukka Taponenben van a finn F1-es visszatérés egyetlen reménye. Ő tavaly az európai Formula Regionalt a harmadik helyen zárta, de a legkomolyabb rostákon még ezután kell átesnie: idén az F3-ban debütál, majd még az F2-ben is célszerű lenne kitűnnie.
„Napjainkban ha valaki bekerül a Ferrari, a Mercedes vagy valamely másik csapat juniorprogramjába, még akkor is rendelkeznie kell valamekkora büdzsével – mutatott rá Kovalainen, hogy a mai újoncok könnyebbnek tűnő helyzete csak a látszat. – Ez pedig egy komoly gát, hiszen jelentős anyagi háttérre van szükség, Finnország pedig nem elég nagy piac ehhez, különösen nem a mai gazdasági helyzetben.”
Maga Kovalainen a 2000-es évek derekán a Renault programja által lett felkarolva, a gyártó pedig teljes támogatásban biztosította őt és az F1-es ülésért küzdő öt riválisát is.
„A másik dolog persze az, hogy tényleg csak a nagyon jókra figyelnek fel. Ha valaki képes megmutatni, hogy egy igazán kivételes tehetség, őt továbbra is felkarolják. Igaz ugyan, hogy nehéz összeszedni a pénzügyi hátteret, de egyes juniorversenyzők talán a tükörbe nézve találják meg az okok egy részét. Nem kell minden bajnokságot megnyerni, amiben elindulnak, de időnként tényleg mutatniuk kell valami különlegeset, amivel kitűnnek. Talán ebben is van némi hiányosságuk azoknak, akik a Forma-1 felé igyekeznek.”