back to top
2026. február 21. 07:27
KezdőlapFormula 1Ferrari, esetleg Mercedes, vagy valaki más? – ez várható az F1-es tesztek...

Ferrari, esetleg Mercedes, vagy valaki más? – ez várható az F1-es tesztek alapján 2026-ban

-

Most, hogy véget ért a tesztelés, és legközelebb az Ausztrál Nagydíjon gurul pályára az F1 mezőnye, mindenki azt találgatja, hogy a Mercedes, a Ferrari, a Red Bull vagy a McLaren (merthogy az biztos, hogy ezt a négy csapatot senki nem képes megközelíteni egyelőre) kezdi-e az élen a 2026-os évet. Alább megnéztük, milyen válaszokkal szolgált ehhez, illetve a középmezőny erőviszonyaihoz az utolsó bahreini teszt.

Tegnap befejeződött a korábbi évekhez képest extra hosszúra nyúlt F1-es előszezon, amely során összesen 9 nap állt a csapatok rendelkezésére ahhoz, hogy a lehető legjobban kiismerjék a teljesen új autókat és erőforrásokat. Mivel a fejlődés és megértés továbbra is rohamos léptékben zajlik, a szokottnál is nehezebb jósolni azt illetően, hogy milyen erőviszonyok várhatók a szezon elején, nem beszélve a szokásos ismeretlen tényezőkről (üzemanyagmennyiségek; motorüzemmódok; ki, mennyire fogja vissza magát; stb.). Ráadásul a paddockban a csapatok között is általános konszenzus alakult ki abban, hogy az új szabályokkal még jobban változni fog pályáról pályára az aktuális erősorrend, lévén többet nyom majd a latba, hogy az adott autó-erőforrás kombinációnak mennyire fekszik az akutális aszfaltcsík.

Mindezek ellenére ennyi tesztnap alatt – főleg az elmúlt három nap során, amikor már a legtöbb csapat elkezdett az autó beállításaira fókuszálni – azért kialakult egy kép arról, hogy melyik istálló nagyjából hol helyezkedik el. Ez persze Melbourne-ben bizonyos mértékig változhat, de teljesen a feje tetejére állni nem fog az erősorrend, azaz a Mercedes vagy a Ferrari nem esik majd vissza a mezőny végére, miként a Cadillac vagy az Aston Martin sem katapultál az élmezőnybe.

A teszt legjobb köre (1:31,992) Leclerc-é lett, de ez nem jelent semmit, hiszen a McLaren, a Merceded és a Red Bull sem próbált villogni a pénteki nap végén, így a Ferrarival ellentétben egyikük sem tette fel a C4-es keveréket:

Mivel a csapatok és pilóták elmondása szerint nemhogy tesztről tesztre, de pályára lépésről pályára lépésre rengeteget tanulnak az új autókról és az erőforrásokról, a múlt heti bahreini tesztre felesleges visszatekinteni, hiszen több szempontból az ott történtek már nem relevánsak. Ellenben az elmúlt napokban futott versenyszimulációkat érdemes szemügyre venni, hiszen bár azt itt sem tudjuk, hogy adott csapat mennyire hajtotta meg az autót, legalább az üzemanyag-mennyiség terén nem kell teljesen a sötétben tapogatóznunk, hiszen aki végigment egy teljes, vagy legalább közel teljes versenytávot, miközben a köridejei etapról etapra javultak, az nyilvánvalóan ennek megfelelő üzemanyag-mennyiséggel kezdett.

A képet sok esetben ugyanakkor itt is árnyalják a rövidebb, akár piros zászló, akár műszaki hiba, akár más által megzavart etapok, a különböző gumikeverékek és etaphosszok, illetve az is, hogy a versenyzők nem mindig azonos időben szimuláltak versenyt (nagyon más a pálya állapota 1-2 óra eltéréssel is, hát még akkor, ha valaki délelőtt, más pedig délután teljesített virtuális futamot), de igyekeztünk főként azokból a versenyszimulációkból kiindulni, amelyek legalább 40 körösek voltak (a Bahreini Nagydíj 57 kör).

Csütörtöki versenyszimulációk – topcsapatok

Oscar Piastri (McLaren)
kezdési időpont: 17:18
megtett kör: 50
1. etap: 1:39,874, 12 kör, C3-as keverék 2970,498
2. etap: 1:38,445, 18 kör, C2-es keverék
3. etap: 1:37,697, 20 kör, C1-es keverék

Max Verstappen (Red Bull)
kezdési időpont: 17:04
megtett kör: 52
1. etap: 1:39,629, 14 kör, C3-as keverék 3073,471
2. etap: 1:38,745, 17 kör, C2-es keverék
3. etap: 1:37,942, 21 kör, C2-es keverék

Lewis Hamilton (Ferrari)*
kezdési időpont: 15:20
megtett kör: 44
1. etap: 1:39,489, 10 kör, C3-as kerverék
2. etap: 1:38,735, 8 kör, C2-es keverék
3. etap: 1:38,087, 10 kör, C1-es keverék
4. etap: 1:38,763, 4 kör, C1-es keverék
5. etap: 1:37,243, 12 kör, C1-es keverék

Pénteki versenyszimulációk – topcsapatok

Charles Leclerc, Ferrari
kezdési időpont: 11:20
megtett kör: 48
1. etap: 1:39,039, 10 kör, C3-as keverék
2. etap: 1:38,682, 13 kör, C2-es keverék
3. etap: 1:37,757, 12 kör, C3-as keverék
4. etap: 1:37,139, 13 kör, C2-es keverék

A fentiekből is látszik, hogy nem kényeztettek el minket a csapatok versenyszimuláció-hegyekkel (az eheti első tesztnapon senki nem is futott ilyet), és az itt részletezett négy versenyszimuláció között is jelentős eltérések vannak mind etapszámok, etaphosszok és használt keverékek terén.

A legjobban Verstappen és Piastri csütörtöki versenyszimulációja hasonlítható össze, mert ugyanannyi etapból állt, és a harmadik etapig a keverékek is megegyeztek, ráadásul 14 perc különbséggel kezdtek, azaz a „versenyük” adott szakaszai nagyon hasonló pályaviszonyok mellett zajlottak. Mivel Verstappen kettővel több kört tett meg, csak az 50. körig összevetve Piastri nyerte volna kettejük virtuális versenyét 7,1 másodperces előnnyel, miután a holland köridejei a 3. etapjának végén jelentősen visszaestek, miközben a McLarenen az eggyel keményebb keverék kitartott. A Red Bull a két körrel hosszabb első etapja ellenére az első kerékcseréig ellenben gyorsabb volt a C3-as gumin a McLarennél, majd a másodikban az egy körrel rövidebb etap ellenére C2-es gumin már lassabb, de az utolsó etapnak még mindig kevesebb mint 5 másodperces virtuális lemaradással vágott neki.

Mindezek alapján összességében tehát a McLaren volt a gyorsabb.

Lando Norris, McLaren
Lando Norris | Fotó: Simon Galloway/LAT Images

Ami a Ferrarit illeti, őket egy fokkal nehezebb beilleszteni az egyenletbe, hiszen Leclerc délelőtt teljesítette a maga versenyét és három helyett négy etapot ment, míg a csütörtök délután versenyt szimuláló Lewis Hamilton a Fernando Alonso lerobbanó Aston Martinja miatt előidézett piros zászlós megszakítás alatt kereket cserélt, és azon fejezte be az etapját (fentebb ez a 4 körös 3. etapként van feltüntetve), ráadásul addig is rövidebb etapokat teljesített, mint Piastri és Verstappen.

Az viszont elmondható, hogy Hamilton és Leclerc rövidebb, de a két riválisukhoz hasonlóan egyaránt C3-as keveréken futott első etapja gyorsabb volt – különösen a monacóié – a McLaren és a Red Bull első etapjánál, ami utóbbi esetében még nagyobb szó azt nézve, hogy melegebb körülmények között vezetett, ami értelemszerűen nagyobb terhet rótt a gumikra.

Itt érdemes még megemlíteni Lando Norrist, aki péntek délután csak két órával a teszt vége előtt tudta megkezdeni a munkát, majd amikor helyi idő szerint 18 óra után néhány perccel nekivágott egy versenyszimulációnak tűnő etapnak, már biztos volt, hogy a leintésig idő hiányában nem tudja befejezni a virtuális futamát. Ezért aztán nem jelenthetjük ki, hogy az autójában volt elég benzin egy versenytáv teljesítéséhez, de nem lehet kizárni azt sem, hogy igen. A címvédő mindenesetre 10 körös C3-as etappal kezdett és 1:39,079-es átlagot ment, majd a második, már C2-es gumin futott 15 körös etapjának átlaga 1:38,344 volt. Az első, hosszra Leclerc-ével és Hamiltonéval teljesen megegyező etapban tehát tizedere azonos átlagot ért el, mint a monacói, majd a második etapban több mint 3 tizeddel jobb volt nála, miként Piastri és Verstappen második etapját is felülmúlta, de azok 3, illetve 2 körrel hosszabbak voltak.

Mi a helyzet a Mercedesszel?

A sokak által az erősorrend élére tett Mercedes nem véletlenül maradt ki a fentebbi felsorolásból, George Russell és Kimi Antonelli ugyanis nem teljesített klasszikus versenyszimulációt. Ez nagy magabiztosságról árulkodik, az ok ugyanis nem az, hogy nem tudtak, hanem egyszerűen nem is akartak. A múlt heti bahreini teszttel ellentétben (ahol a Mercedesé volt a legjobb versenyszimuláció) ezúttal ugyanis más megközelítést alkalmaztak, és adott szett gumin általában megtettek egy gyorskört, aztán vagy két töltőkörrel folytatták az etapot, vagy visszatértek a bokszba, és csak ezután vágtak neki egy hosszabb etapnak.

Fotó: Getty Images

Pénteken ráadásul egyszer sem tettek meg 10 körnél többet egyhuzamban, a 7-9 körös etapjaik pedig Antonelli esetében 1:37,3 és 1:36,8 közötti, Russellnél pedig 1:38,3 és 1:36,1 közötti átlagokat hoztak (Rusell 5 ilyen etapjából kettő az 1:37-es, kettő pedig az 1:36-os tartományban volt). Miközben arról természetesen fogalmunk sincs, hogy mennyi üzemanyag lehetett az autóban és mennyire tekerték fel az erőforrást, a fentebb taglalt versenyszimulációk utolsó etapjaival összehasonlítva a Mercedesek egyes etapjai igen erősnek tűntek.

Középmezőny és a sereghajtók

Egy dolog biztos, a Mercedes, Ferrari, Red Bull, McLaren négyes külön ligát képvisel. Hogy közöttük mi lehet a sorrend, az egyrészt pályafüggő lesz, másrészt tényleg csak a köridő, autóviselkedés, egyéb benyomások alapján lehet bármilyen sorrendet felállítani és akkor is ott csenghetnek a fülünkben Max Verstappen vagy James Vowles, a Williams csapatfőnökének szavai, hiszen előbbi szerint a Mercedes altat és Melbourne-ben majd ráadja a kakaót az erőforrásra, utóbbi szerint pedig a Red Bull még az első bahreini teszt elején jelentősen letekerte a motorját, miután a riválisok elkezdték dicsérni azt.

Így aztán vannak szakértők, akik szerint a Mercedes jelenleg a legerősebb, majd következik a Ferrari, és kicsit lemaradva a McLaren és a Red Bull, de olyan is akad, aki a McLarent várja az élre Ausztráliában. Szóval lehetetlen megmondani mi lesz, kivéve azt, hogy a top 4-es továbbra is a top 4-es.

Mögöttük ugyanis olyan óriási szakadék tátong, hogy az még az űrből is látszik. Ez a számok nyelvén körönként egy másodperces, de akár annál nagyobb lemaradást is jelenthet pályától és körülményektől függően, átlagosan ennyire voltak ugyanis az élmezőnytől azok a középcsapatok, akiket az üldözőbolyba sorolhatunk. Ők jelen állás szerint az Alpine, Haas, Racing Bulls, Williams, Audi ötös.

Hülkenberg, Audi
Az Audi jobb lehet a vártnál | Fotó: Joe Portlock/Getty Images

Az ő versenyszimulációik markánsan lassabbak voltak az élmezőnyénél, és akárcsak a topcsapatok esetében, itt is nagyon nehéz igazságot tenni, vagy inkább nem is lehet a sorrendet illetően. Az általános vélekedés az, hogy az Alpine és a Haas lehet a középmezőny élén – különösen azért, mert az amerikai istállóban is Ferrari-motor van, amely a rajtoknál úgy néz ki, komoly fegyver lehet –, míg mögöttük jön a Williams, Racing Bulls, Audi hármas nem feltétlenül ebben a sorrendben. Ez különösen a németekre vet jó fényt, akik ugyan a Sauber átvételével csak névleg újak, ugyanakkor soha korábban nem építettek F1-es motort. Hogy a hosszabb etapjaik alapján labdába rúghatnak a középmezőnybeli csatározásban, mindenképpen biztató jel.

Semmi biztató nincs ugyanakkor az Aston Martin teljesítményében, amely messze a legkevesebb kört tette meg a teljes előszezonban, ráadásul a megbízhatatlanság tetejébe lassú is volt. Pedig Barcelonában még úgy tűnt, a valódi Adrian Newey-dizájn kinézetű AMR26-os okozhat meglepetéseket, a tesztek végére azonban rémálommá vált a silverstone-i istálló felkészülése, és az utolsó napon mindössze 6 kört tettek meg mért idő nélkül.

Meg nem erősített pletykák szerint a Honda erőforrása túlsúlyos és erőtlen, az autó működési tartománya pedig nagyon szűk. Az egész csomaggal vannak gondok tehát, és amíg nem fognak tudni komoly futásmennyiséget belepakolni, javítani is nagyon nehéz lesz rajta. Pedig ha nem a Cadillac-kel akarnak versenyezni a mezőny végén, akkor javulni kell, jelen állás szerint ugyanis az sem biztos, hogy az F1 legújabb csapatát képesek lesznek felülmúlni.

Alonso, Aston Martin
Az Aston Martni hatalmas csalódás | Fotó: Joe Portlock/Getty Images

És nem is az egykörös tempó utal a leginkább erre – bár az sem erős –, hanem Alonso csütörtöki, végül műszaki hiba miatt idő előtt véget érő versenyszimulációja, amelynek első etapjában a spanyol 1:43,5-ös átlagos autózott. Összehasonlításképpen Valtteri Bottas csütörtök délelőtt 1:43,123-as átlaggal kezdte a maga versenyszimulációját, Sergio Pérez pedig pénteken délelőtt 1:43,264-es átlagot ment. Az Aston Martin jelenleg tehát a Cadillac szintjén van, ami azt jelenti, hogy versenykörülmények között akár körönként 4 másodpercet is kaphat az élmezőnytől (ez összhangban áll Lance Stroll múlt heti nyilatkozatával), ami az amerikaiakra nézve elfogadható, lévén még csak most tanulják az F1-et, Lawrence Stroll istállójától viszont nem az.

Persze akárcsak az összes többi csapat, az Aston és a Cadillac is fejlődhet és fog is, a Honda pedig alighanem tűkön ülve várja a 7. versenyt, hiszen az ADUO-rendszernek köszönhetően ekkor vetheti majd be az első komolyabb fejlesztését vagy fejlesztéseit, hiszen amennyiben az első hat futam során az FIA mérései azt mutatják, hogy 4%-nál nagyobb a japánok lemaradása a legjobbnak titulált erőforráshoz képest, két fejlesztést is eszközölhetnek. Ezeken pedig jelenleg is gőzerővel dolgoznak Sakurában.

Tesztelés a számok nyelvén

Végezetül pedig jöjjön egy kis adatdömping, amiből persze még annyira sem érdemes kiindulni, mint a fentebb leírtakból, ugyanakkor a teljes képhez azért hozzátartoznak.

A második bahreini teszt összesített legjobb időeredményei:

  1. Charles Leclerc (Ferrari), 1:31,992
  2. Kimi Antonelli (Mercedes), 1:32,803
  3. Oscar Piastri (McLaren), 1:32,861
  4. Lando Norris (McLaren), 1:32,871
  5. Max Verstappen (Red Bull), 1:33,109
  6. George Russell (Mercedes), 1:33,197
  7. Lewis Hamilton (Ferrari), 1:33,408
  8. Pierre Gasly (Alpine), 1:33,421
  9. Oliver Bearman (Haas), 1:33,487
  10. Gabriel Bortoleto (Audi), 1:33,755
  11. Franco Colapinto (Alpine), 1:33,818
  12. Nico Hülkenberg (Audi), 1:33,987
  13. Arvid Lindblad (Racing Bulls), 1:34,149
  14. Esteban Ocon (Haas), 1:34,201
  15. Isack Hadjar (Red Bull), 1:34,260
  16. Carlos Sainz Jr. (Williams), 1:34,342
  17. Liam Lawson (Racing Bulls), 1:34,532
  18. Alexander Albon (Williams), 1:34,555
  19. Valtteri Bottas (Cadillac), 1:35,290
  20. Sergio Pérez (Cadillac), 1:35,369
  21. Lance Stroll (Aston Martin), 1:35,974
  22. Fernando Alonso (Aston Martin), 1:36,536

A második bahreini teszten teljesített futásmennyiség csapatonként

  1. Mercedes 432 kör/2337km
  2. Racing Bulls 407 kör/2202km
  3.  Haas 404 kör/2186km
  4. McLaren 395 kör/2137km
  5. Williams 368 kör/1991km
  6. Alpine 359 kör/1942km
  7. Audi 357 kör/1932km
  8. Red Bull 329 kör/1780km
  9. Ferrari 324 kör/1753km
  10.  Cadillac 266 kör/1439km
  11. Aston Martin 128 kör/692km

A teljes előszezonban teljesített futásmennyiség csapatonként

  1. Mercedes 6193km
  2. Haas 6095km
  3. Ferrari 6090km
  4. McLaren 5759km
  5. Racing Bulls 5458km
  6. Alpine 5289km
  7. Red Bull 5048km
  8. Audi 4966km
  9. Williams 4275km
  10. Cadillac 3935km
  11. Aston Martin 2111km