back to top
2025. május 08. 16:28
KezdőlapFormula 1Ez volt az utolsó csepp a pohárban, avagy mi állhat a váratlan...

Ez volt az utolsó csepp a pohárban, avagy mi állhat a váratlan csapatfőnökváltás hátterében?

-

Nagyon úgy tűnik, hogy az egyelőre még meg nem történt pilótabejelentés egyenes következménye, hogy a csapatfőnöki pozícióban ténylegesen váltás volt az Alpine-nál. Ezzel pedig Flavio Briatore az elmúlt évek „hagyományainak” megfelelően ismét a káosz útjára vitte az istállót.

Ahogyan arról mi is beszámoltunk, Oliver Oakes lemondott az Alpine csapatfőnöki posztjáról, miután tavaly nyári kinevezése óta még egy éve sem volt az istállónál. Helyét Flavio Briatore, az enstone-iak tanácsadója veszi át, aki így 2009, vagyis a szingapúri ütközésbotrány kirobbanása óta először lesz ilyen szerepben az alakulatnál (amely akkoriban Renault néven működött).

Váratlan: Mindenki a pilótabejelentést leste, a csapatfőnököt cserélték le az Alpine-nál

A The-Race.com cikkében igyekezett feltárni a váratlan döntés hátterét. Erre ugyanis senki nem számított, hanem sokkal inkább azt lehetett várni, hogy az Alpine leváltja Jack Doohant, akinek a helyére Franco Colapintót ülteti. Azonban, ami késik, jó eséllyel nem műlik, és a két esemény között nem lehet nem látni az összefüggést – csak éppen a még meg nem történt bejelentés az ok, a már hivatalos információ az okozat.

Az nem titok, hogy az Oakesnál nem sokkal korábban kinevezett Briatore pilótapolitikai döntései már korábban is okoztak feszültségeket az Alpine-on belül. Itt leginkább Colapinto szerződtetésére kell gondolni, amelynek kapcsán a Red Bull korábbi korszaka juthat az ember eszébe, amikor Helmut Marko tanácsadó lényegében teljhatalmat élvezett ezekben a kérdésekben, ám a csapat arca a csapatfőnök, Christian Horner volt. A helyzet most sem merőben más arrafelé, de azért már kicsit eltérőek az erőviszonyok.

Az olasz üzletember döntései elkerülhetetlen súrlódást idéztek elő, hiszen Oakes volt kénytelen megmagyarázni a sajtónak, illetve a közvéleménynek azokat a lépéseket, amelyekről nem ő határozott. Olyan intézkedések élére kellett állnia, amelyekről még az ő érkezése előtt született döntés (ilyen például a Renault motorprojektjének beszántása), vagy szimplán nem értett velük egyet.

Ez utóbbira jó példa Esteban Ocon idő előtti elküldése tavalyról, ahogyan Colapinto leigazolása is. A brit szakembernek ugyanis egészen más elképzelései voltak a pilótapiacon. Egyfelől rendíthetetlenül támogatta Doohant, még ha adott esetben kételkedett is a potenciáljában, hosszú távon pedig a tavaly az ő Forma–2-es csapatában, a Hitechben szereplő, illetve ugyanebben az évben az Alpine juniorprogramjához csatlakozó Paul Aronban hitt.

Itt a vége: közölték a döntést, azonnali hatállyal leváltják a Miamiban kieső újoncot

Ami viszont talán a legfontosabb, hogy szerinte a Colapinto-történet részben aláássa azt az erőfeszítést, amelyet a csapat fellendítéséért tettek. Az Alpine-t, illetve annak vezetését ugyanis évek óta a káosz és az instabilitás jellemzi, Oakes feladata pedig az lett volna, hogy véget vessen ennek a korszaknak, amelyben a vezetők egymásnak adják a kilincset.
Briatorénak viszont már régóta jól láthatóan nagy tervei voltak az argentin versenyzővel.

Mindez persze nem kis részben a latin-amerikai piacnak, illetve az onnan származó potenciális bevételnek tudható be. Ennek pedig már most megvan a hozadéka, hiszen az e-kereskedelemmel és online aukciókkal foglalkozó online piactereket üzemeltető Mercado Libre már 2025 elején csatlakozott az enstone-i alakulathoz annak szponzoraként.

Most pedig nagyon úgy tűnik, hogy a 75 esztendős üzletember végleg keresztülvitte szándékát. Oakes távozása pedig aligha véletlen, hiszen számára jó eséllyel ez volt az utolsó csepp abban a bizonyos pohárban. Mindez pedig sorsfordító lehet az Alpine életében, hiszen a brit csapatfőnök igyekezett a saját képére formálni az istállót, például változtatott a pálya mellett dolgozók személyi összetételén. Innentől kezdve viszont már teljes mértékben Briatorénál lesz a kormányrúd, akinek ugyan a korábbi sikerei elvitathatatlanok, de egyrészt sokszor ellentmondásos módon ért fel a csúcsra, másrészt kérdés, hogy ez a mai Forma–1-ben mire elég.