Verstappen két nagy rekordot ütött egy csapásra, a Mercedes pedig múltbéli rossz élményei miatt nem ünnepelt, pedig lett volna rá apropója. Az Emilia-romagnai Nagydíj statisztikai érdekességei.
Max Verstappen nem tartozik a klasszikus időmérőmenők közé. Talán furcsa ezt mondani úgy, hogy 39 rajtelsőségével az 5. helyen áll az örökranglistán, viszont 59 győzelme mellé állítva mégis elég nagy a kontraszt ez a két fontosabb sikerességi mutató között. A holland mindig is olyasvalaki volt az F1-ben, aki elsősorban a versenyeken tűnik ki, nem annyira az egykörös tempójával.
Ennek fényében pedig kicsit váratlan, hogy noha több más pilóta domináns korszakát is átéltük már, Imolában mégis ő lett az, aki beállította a Forma-1 nagy pole-pozíciós sorozatait: kettőt is egy csapásra!
Mind ez idáig Ayrton Senna volt az egyetlen, aki nyolc egymást követő időmérőt is megnyert az 1988-as jaramai Spanyol Nagydíj és az 1989-es phoenixi USA Nagydíj között, imolai pole-jával azonban most beérte őt Verstappen, akinek a tavalyi szezonzáró Abu-dzabi Nagydíj óta tart a sorozata.
A véletlen úgy hozta, hogy a szezonkezdettől számított pole-pozíciók sorozatában szintén éppen most érte be az eddigi rekordot a holland: idén még senki nem győzte le őt a futamra való kvalifikációkon, és ugyanúgy hetes sorozatnál tart, mint ameddig Alain Prost jutott el, amikor egy év kihagyás után 1993-ban visszatért még egy utolsó szezonra a Williamsszel.
Verstappen sorozata pedig még nem ért véget, így a hétvégi Monacói Nagydíjon egy újabb rajtelsőséggel mindkét mutatóban újraírhatja az etalont – amivel 35 év után nyugdíjazná Senna legfontosabb fennmaradt rekordját.
Imolai sikerével továbbá Verstappen most először megelőzte Lewis Hamiltont a megnyert F1-es futamainak arányában. Hamilton az utolsó győzelmekor, a 2021-es dzsiddai futam után elmondhatta magáról, hogy karrierje összes F1-es versenyének 35,9%-át megnyerte, ekkor Verstappen mutatója még csak 13,6% volt. Azóta nagyot fordult a világ a két pilótával, Hamilton aránya 30,4%-ra csökkent, a hollandé pedig immár 30,7%. Persze ez a verseny még fluktuálhat közöttük, a régi nagyok sikerességi mutatóit azonban a mai viszonyok között már képtelenség beérni (Fangio – 47,1%, Ascari – 40,6%).
A Mercedes 300. F1-es nagydíján vett részt a hétvégén (ebből 12 történt csupán az 50-es években), de nem tartottak semmiféle megemlékezést. Ez talán nem véletlen azok után, hogy a győzelmet eldobva jókora botlással zárult a 200. futamuk a 2019-es hockenheimi Német Nagydíjon, amit követően Toto Wolff a hibák egyik okaként nevezte meg, hogy elvonta a figyelmüket a múlt előtti tisztelgés a különleges csapatruházattal.
A Mercedes a 6. és a 7. hely mellett a George Russell leggyorsabb köréért járó egy pontban sem találhatott sok örömöt.
Alonso mélypontja
A százalékok után itt egy pofonegyszerű statisztika: Fernando Alonso a 19. helyen ért célba az Emilia-romagnai Nagydíjon, ilyen gyenge helyezése pedig még sohasem volt a célban 384 nagydíjrajtot számláló karrierje során. Ennek pedig éppen az volt az oka, hogy az Aston Martin meg akarta fosztani a leggyorsabb körért járó ponttól a bajnokságban hozzájuk még lőtávolban lévő Mercedest.
Persze a spanyol hétvégéje odáig sem volt egy diadalmenet: miután a bokszutcából rajtolt, tempója pedig nem volt elég jó a felkapaszkodáshoz, inkább Lance Stroll megsegítésére használta őt a csapat. Alonso a verseny végén a 18. helyen haladt és Pierre Gasly Alpine-ját tartotta nyomás alatt, amikor az Aston Martin bokszkiállásra hívta, hátha friss lágy gumijaival meg tudja futni a leggyorsabb kört – ő nem kapott volna érte pontot, de legalább a Mercedes sem. A kiállással Logan Sargeant mögé, a 19. helyre esett, és a még versenyben lévők közül utolsóként ért célba, ráadásul négy tizeddel még a leggyorsabb körről is lemaradt.
Alonso sohasem ért még célba a 19. pozícióban, ez eddigi legrosszabb eredménye az F1-ben. Egyszer, 2022-ben Mexikóvárosban késői kiesése miatt ugyan már értékelték ezen a helyen, de akkor nem látta meg a kockás zászlót.
Szenzációs festéssel tiszteleg Senna előtt a McLaren Monacóban