Folytatódik a Horner-botrány, de a brit média nem írhat róla

A Red Bull hiába mentette fel tavaly Christian Horner csapatfőnököt a vádak alól, a bíróság ezt még nem tette meg.

A holland De Telegraaf számolt be róla, hogy nem ért még véget Christian Horner egy éve ilyenkor a teljes F1-es sajtót lázban tartó zaklatási ügye, a Red Bull csapatfőnökét helytelen viselkedéssel megvádoló korábbi alkalmazott ugyanis munkaügyi bírósághoz fordult. Noha a Red Bull belső vizsgálata tavaly tisztázta Hornert a 2024 februárjában napvilágot látott vádak alól, a holland lap azt írja, 2026 januárjában a bíróságon folytatódik az ügy, a csapatfőnököt ugyanis beperelte a volt alkalmazott.

Nem sokkal egy évvel ezelőtt, 2024. február 29-én hatalmas felzúdulást keltett, hogy a Bahreini Nagydíj pénteki napja során 150 újságíró névtelen emailt kapott, benne a Horner és női asszisztense között folytatott Whatsapp-beszélgetés képernyőfotóival. Nem sokkal később azonban ezek az újságírók kaptak egy eléggé fenyegető hangvételű emailt is a Horner által felbérelt ügyvédi irodától, hogy amennyiben bármit is nyilvánosságra hoznak az anyagból, annak jogi következményei lesznek.

Eddig elhallgatott részlet derült ki a Horner-botrányról – Newey emiatt távozhat a Red Bulltól

Horner nem volt hajlandó válaszolni az emailben látottakkal kapcsolatos kérdésekre, miközben napról napra sokasodtak a problémái, hiszen Bahreinben Jos Verstappen, Max apja is robbantott egy bombát, és közölte, hogy a csapatfőnöknek mielőbb le kellene mondania, különben a Red Bull teljesen szét fog esni. Ezeket a fejleményeket hónapokon át tartó botrányos időszak követte, mely során többször úgy tűnt, hogy a Red Bull valóban teljesen széteshet, miközben Horner ügye mellett kirajzolódott, hogy a vállalaton belüli kiterjedt hatalmi harcról is szó van.

Ám ahogy teltek a hetek, a brit sajtóban egyre inkább kezdtek csökkenni a Horner zaklatási ügyével kapcsolatos kérdések, mígnem április után teljesen eltűntek. Ennek oka, hogy Horner kérésére Angliában korlátozást adtak ki az üggyel kapcsolatban a sajtó részére, azaz a továbbiakban a különböző médiumok nem foglalkozhattak vele. „Az ilyen korlátozásokat az Egyesült Királyságban arra használják, hogy korlátozzák a sajtót a nagy horderejű büntetőügyekről történő beszámolásban, különösen akkor, ha ez, illetve a tárgyalásról kiszivárgó bizonyos részletek befolyásolhatják a közvéleményt és az igazságszolgáltatás menetét” – magyarázta Fleur Launspach, a holland NOS újságírója.

„Hogy ebben az ügyben ilyesmit alkalmaztak, az nem egyedülálló az Egyesült Királyságban. A Lucy Letby ügyben (a csecsemőgyilkosságokért elítélt ápolónő) is ilyen tiltást vetettek ki, hogy védjék az áldozatok és a családjuk személyazonosságát. Egy másik példa a Southportban történt késes támadás. Itt átmenetileg korlátozták a sajtót abban, hogy írjon az elkövető hátteréről, amíg az be nem vallotta a bűnösségét, hogy így biztosítsák, hogy nem befolyásolja az igazságszolgáltatás folyamatát a közvélemény, ami akkoriban eléggé felfokozott hangulatot mutatott. A southporti gyilkosság után bevándorló-ellenes tüntetések törtek ki országszerte, amelyek az elkövető nem angliai hátterére koncentráltak. A hatóságok azt akarták, hogy ez a társadalmi nyugtalanság ne befolyásolja a tárgyalást.”

„Az ilyen sajtókorlátozások az áldozatok, szemtanúk és bírák személyazonosságát védik, de gyakran feszültségekhez vezetnek a sajtószabadság és személyi szabadság kérdésében. Például hírességek meg szokták próbálni jogi úton megakadályozni, hogy az újságok részleteket közöljenek a magánéletükről. Az ilyesmit gyakran titokban tartják, megakadályozva a médiát még abban is, hogy a meglétéről írjon. Az Egyesült Államokban is van hasonló rendelkezés, a nyilatkozattételi tilalom, amellyel a bíró megakadályozza az ügyben résztvevőket – mint ügyvédek, tanúk, stb. –, hogy beszéljenek a sajtóval.”

Vészharangnak beillő vélemény érkezett a Red Bulltól