Olyannyira ellenállhatatlan formában versenyez Max Verstappen és a Red Bull 2023-ban, hogy a Forma-1 legidőtállóbb dominanciamutatóit is veszélybe sodorták. A csapat eddigi zsinórban 13 győzelme máris új csúcs, a holland pilóta pedig hazai pályán másod-, vagy értelmezés függvényében harmadmagával állhat az egyik legfontosabb rekordlista élére.
Egy biztos: egymást követően kilenc futamnál többet még soha egyetlen versenyző sem tudott megnyerni a Forma-1 története során. Verstappen a legutóbb, Spában aratott sikerével már nyolcra nyújtotta a májusi Miami Nagydíj óta tartó sorozatát, és a nyári szünetet követően Zandvoortban – hazai helyszínén, ahol már az előző két szezonban is érinthetetlen volt – ő is eljuthat a bűvös kilences számig. Egy héttel később pedig egy esetleges tizedik győzelemmel már új rekordot is felállíthat, amennyiben Monzában sem tudja senki megállítani – a helyszín az egyedi karaktere miatt olykor képes felkavarni az erősorrendet, a Red Bullnak pedig történelmileg hajlamos gyengélkedni itt, ám az idén meglévő DRS-előnyük mellett aligha érdemes ellenük fogadni a naptár leggyorsabb pályáján.
A kilenc győzelmes sorozat nem is olyan régi rekord, hiszen Sebastian Vettel szintén a Red Bull-lal fektetett le egy ilyet 2013-ban, ám létezik olyan megközelítés is, amely szerint nem tíz, hanem hetvenéves már ez a csúcs, és Alberto Ascari volt az, aki először elérte. A kétféle értelmezés oka pedig az a statisztikai anomália, ami több régről gyökerező rekordot is megfertőz, vagyis az 1950 és 1960 között az F1-es naptár részét képező Indianapolis 500-as versenyek.
Ami az F1-nek tíz, az Ascarinak csak kilenc
A Ferrari 1952 és 1953 során látott erőfölényét és sikersorozatát akár már azzal is ki lehetne húzni a számításból, hogy az F1-es világbajnoki szezonokat abban a két évben Forma-2-es szabályok szerint írták ki, ugyanis az Alfa Romeo és a BRM kiszállásával olyannyira megfogyatkozott a létszám, hogy a sport irányító testülete ilyen módon igyekezett feltölteni a mezőnyt. Bár alacsonyabb kategóriájú autók is ott voltak a rajtrácson, ők persze az F1-es szinten operáló Ferrari dolgát aligha zavarták meg, így Ascari az 1952-es szezon harmadik futamától kezdődően egészen a következő évi negyedik állomásig, a Belga Nagydíjig minden versenyt megnyert, amin elindult. A statisztika szempontjából a lényeg az utóbbi tagmondaton van, hiszen ebben az időszakban lezajlott az európai versenyzőket teljesen hidegen hagyó 53-as Indy 500 is, amin Ascari nem volt ott, ám az F1-es világbajnokság statisztikái szerint ez a futam hét győzelem után megszakította az olasz sorozatát.
Ha tehát az F1-es világbajnoki futamokon elért győzelmi szériát vizsgáljuk, Ascari hetes, ha pedig a versenyzők saját rajtjai során elért győzelmi szériát, akkor kilences sorozatot állított fel már a bajnokság ezen nagyon korai szakaszában – amit, bármelyik értelmezést is vesszük alapul, az évezred további részében senkinek nem sikerült leutánoznia. Legközelebb 2004-ben Michael Schumacher tudott egymást követően hétszer nyerni, amikor a szezon első 13 futamából 12 lett az övé.
Mi vetett véget Ascari nagy sorozatának? Egy csapattárs és az F1 addigi legizgalmasabbjaként megénekelt befutó. A szélárnyékolásról szóló Francia Nagydíjon, Reimsben Mike Hawthorn szerzett győzelmet a Ferrarival, míg Ascari négy másodperces lemaradással is csak a negyedik helyen végzett.
Vettelt már senki nem akarta megállítani
Kereken hatvan évnek kellett eltelnie, hogy Ascari kilences sorozatát be tudja állítani valaki. A 2013-as szezon a Red Bull enyhe fölényével indult, de a nyári szünethez érve a lotusos Kimi Räikkönen, a ferraris Fernando Alonso és a mercedeses Lewis Hamilton bajnoki ügye sem tűnt még teljesen elveszettnek az őket 38-48 ponttal megelőző Sebastian Vettellel szemben. Igen ám, de a Red Bull a folytatásra olyan magas fokozatra kapcsolt, hogy Vettel egyszerűen nem tudta abbahagyni a nyerést, hamarosan pedig az esélytelenségüket belátó ellenfelek már nem elismerten is foglalkoztak a legyőzésével, hiszen a küszöbön lévő új korszakra, a motorokat érintő talán legnagyobb szabályváltozásra készültek. Vettel így kényelmesen autózhatott el a Brazil Nagydíjig és zsinórban kilenc győzelemig.
Mi vetett véget Vettel nagy sorozatának? A szezon vége, az új szabályok. Bár a statisztikusok számára megkönnyebbülést jelentett volna, ha Vettel még behúzza a 2014-es szezonnyitót is, hogy meglegyen a tizedik győzelem, és ne kelljen a kilences rekord említésekor mindig külön bekezdést szentelni Ascari kétértelmű ügyének is, ám a hibridkorszak kezdetével egészen új szelek köszöntöttek a sportra: immár a Mercedest volt szinte lehetetlen legyőzni, a német pilóta pedig az évindító Ausztrál Nagydíj negyedik körében ki is esett műszaki hiba miatt.
Mi vethet véget Verstappen nagy sorozatának?
Már Vettel szériája is egészen letaglózó, motivációromboló volt az ellenfelek és a nézők számára, de ha lehet, a Red Bull jelenlegi, második nagy sikerkorszaka még nyomasztóbb képet fest. Az eltelt tíz év során a csapatok, a munkafolyamatok, a minőségellenőrzések csak még hatékonyabbak lettek, szinte már elképzelni is nehéz az élen Verstappen alatt elfüstölő autó látványát. A költségkorlátozások eközben a felzárkózni próbálók dolgát is megnehezítik, akik viszont ezúttal nem várhatják, hogy egy közelgő új szabályrendszer újrarendezi a lapokat, hiszen az csak 2026-ban jön majd el.
A nagy előny ellenére benne van a pakliban persze, hogy a jövő évre valamelyik rivális beéri a Red Bullt és újra nyitott lesz a bajnoki harc, hiszen idén is nagy fluktuációkat láthattunk már a közvetlen üldözők között. Viszont már az is éppen eléggé ijesztő lenne a riválisok és a közönség számára, ha csak a szezon vége hozná el ezt a fordulatot, ezzel ugyanis fennáll a lehetősége, hogy még 2023-ban Verstappen a döbbenetes, zsinórban 18. győzelméig is eljusson, megduplázva az eddigi rekordot. Persze a hollandnak ehhez még tíz futamot kellene hibátlanul lehoznia, miközben azért van még egy ugyanilyen technikával rendelkező autó is a mezőnyben.
Sokféle módon kontextusba helyezhető, hogy milyen formát nyújt jelenleg Verstappen, és meddig juthat még el a rekordlistákon. Ahhoz például már nem is kell idén tizet nyernie, elég csak hatot, hogy beérje a győzelmi örökranglistán 51 sikerrel álló Alain Prostot. Jövőre már futamrészvételek számában is utoléri a Professzort, aki 38 évesen vonult vissza az F1-ből, míg Verstappen jövő hónapban lesz 26. És az 53 győzelemig jutó Sebastian Vettel is aligha fogja sokáig birtokolni a ranglista harmadik helyét.
Akárhogy is lesz, az már biztos, hogy jelenleg sporttörténelem íródik, az autóversenyzés egyik korszakos alakját láthatjuk munka közben. Az pedig valahogy kifejezetten a technikai sportok sajátja, hogy az emberek itt inkább unalmat kiáltanak, és nem egy zsenit csodálnak, amikor olyan kimagasló teljesítményt láthatnak, amire a történelemben még sohasem volt példa.