back to top
2026. március 15. 17:01
KezdőlapFormula 1Háború, bojkott, járvány, árvíz – mikor és miért törölt korábban futamokat az...

Háború, bojkott, járvány, árvíz – mikor és miért törölt korábban futamokat az F1?

-

Repedező aszfalt, járvány, tüntetés, tragédia és háború miatti infláció. Több alkalommal is törölni kellett már F1-es futamot vagy futamokat a sportág történetében.

Nem először és egészen biztosan nem is utoljára fordult elő, hogy az F1-nek törölnie kellett egy vagy több futamot a naptárából, mert bár az áprilisra tervezett Bahreini és Szaúd-arábiai Nagydíjról egyelőre csak azt kommunikálták, hogy az eredeti időpontjukban nem lesznek megtartva az iráni háború miatt, ez nagy valószínűséggel azt fogja eredményezni, hogy az idén egyáltalán nem versenyez ebben a két országban a mezőny.

Alább összegyűjtöttük, mikor kellett lefújni már fix dátummal rendelkező F1-es futamokat.

2023 Emilia Romagna Grand Prix

Legutóbb három évvel ezelőtt kellett törölni F1-es futamot, amikor súlyos árvizek pusztítottak az olaszországi Emilia-Romagna tartományban, a víz pedig részben az imolai versenypályát is elöntötte. Rengeteg embert kellett evakuálni a régióban az otthonából, a hatóságoknak pedig értelemszerűen nem a verseny biztosítása, hanem a lakosság segítése volt a fő prioritás, így a versenyhétvégét megelőzően az F1 lefújta az eseményt.

Kínai Nagydíj 2020-tól 2023-ig

A Covid-járvány 2020-as kirobbanása után a Kínai Nagydíj volt az első futam, amelyet elhalasztottak, majd végül töröltek a 2020-as versenynaptárból, és végül ez lett az a helyszín, amely a legkésőbb tért vissza oda, hiszen zsinórban négy éven át nem rendezték meg, míg végül 2024-ben tért vissza Sanghajba a mezőny.

2020-as futamok

A kínai forduló halasztása után a következő nagy sokkot a 2020-as Ausztrál Nagydíj törlése jelentette, hiszen a teljes utazó cirkusz elutazott már Melbourne-be, majd a helyi koronavírusos megbetegedések miatt a szervezőknek végül a versenyhétvége péntekének reggelén kellett döntést hoznia, így már nem nyitották meg a pálya kapuit, hogy a szurkolók bemehessenek az első edzésnapra, az F1 pedig szedte a sátorfáját és elhagyta az országot.

Mindezt valóságos törlési hullám követte, így az Ausztrál és Kínai Nagydíj mellett nem rendezték meg a vietnámi, a holland, a monacói, az azeri, a kanadai, a francia, a szingapúri, a japán, az austini, a mexikói és a brazil versenyt sem, hogy aztán végül egy júliusban kezdődő, több beugró helyszínnel színesített, 17 futamos naptárt teljesítsen a mezőny.

Az Ausztrál, Kanadai, Szingapúri és Japán Nagydíjat még 2021-ben sem rendezték meg, ezek a helyszínek így csak 2022-ben tértek vissza a körforgásba.

2011 Bahreini Nagydíj

A Bahreini Nagydíj 2004 óta íródó történetében az idei a második alkalom, hogy nem rendezik meg a versenyt, hiszen azt 2011-ben az arab államokban kirobbant, Arab tavasz elnevezésű kormányellenes tüntetéssorozat miatt egyszer már törölni kellett. A futam március 13-án a 2011-es idény első versenyeként szolgált volna, de végül Prince Salman bin Hamad bin Isa Al Khalifa herceg bejelentette, hogy nem rendezik meg.

1985 Belga Nagydíj

A 2011-es bahreini törlés után igen sokat kell visszamennünk az időben ahhoz, hogy versenytörléssel szembesüljünk, ebből ugyanakkor végül csak halasztás lett. Az 1985-ös, júniusra időzített Belga Nagydíjat ugyanis szeptemberben végül megtartották, miután a szervezőknek sikerült normális aszfaltot lefektetniük a pályára. Júniusban ugyanis az első edzésnapon szembesültek vele, hogy a 14 nappal korábban befejezett aszfaltozás feltöredezik az autók alatt. Ekkor még megpróbáltak vészmegoldást eszközölni a szombati napra, de a helyzet csak rosszabb lett, így végül nem maradt más megoldás, mint az esemény lefújása. A pótolt futamot végül Ayrton Senna nyerte a Lotusszal (nyitóképünkön az Eau Rouge kijáratánál).

1969 Belga Nagydíj

Az 1985-öst megelőző legutóbbi törlésre is Belgiumban került sor, de egészen más okból. 1969-ben ugyanis az akkor még csak első vb-címére hajtó későbbi háromszoros világbajnok Jackie Stewart vezetésével a pilóták bojkottálták a versenyt, mert a szervezők nem voltak hajlandóak eleget tenni a biztonsággal kapcsolatos követeléseiknek. Stewart pontosan tudta, hogy a régi spái pálya mennyire veszélyes, hiszen 1966-ban kis híján halálos balesetet szenvedett rajta. Az akciója végül sikeresnek bizonyult, és nemcsak Spában, hanem általánosságban az F1-ben is számos biztonsági fejlesztés fűződik a nevéhez.

1957 Holland és Belga Nagydíj

Akárcsak az idén, az 1957-es szezonban is két futam esett áldozatául egy fegyveres konfliktusnak. Ez akkor a Szuezi-csatorna államosítása miatt kitört szuezi válság volt, amely során Izrael, Nagy-Britannia és Franciaország folytatott háborút Egyiptom ellen 1956. október 29. és november 7. között. Az események hatására az olaj ára az egekbe szökött, ezért az 1957-es Holland és Belga Nagydíj szervezői csökkentett rajtpénzt és díjazást tudtak csak felajánlani a csapatoknak (akkoriban ez még így ment), akik ennek okán végül egyik helyszínen sem versenyeztek. Akkor az egyik kieső futamot pótolták az olaszországi Pescarában.

1955 – Francia, Svájci, Spanyol, Német Nagydíj

A legkorábbi futamtörlésekre az F1-ben az 1955-ös szezonban, a hírhedt le mans-i katasztrófa után került sor. A 80 néző és Pierre Levegh halálával járó tömegszerencsétlenség legszélesebb körben ismert következménye a Mercedes autósportból történő kivonulása volt, pedig az alcímben említett F1-es futamok is kiestek, jelentősen lerövidítve az 1955-ös szezont. Franciaországba, Spanyolországba és Németországba aztán visszatért a királykategória, Svájcban viszont egészen 2022-ig érvényben maradt a nem elektromos autók versenyzésére vonatkozó tiltás.

Lefejezett szurkolók és több mint nyolcvan halott – 70 éve történt az autósport legnagyobb tragédiája