Egy öt évvel ezelőtti, Daniel Ricciardo és a Renault sikertelensége okán kialakult feszültségről lebbentette most fel a fátylat Nico Hülkenberg, ami arról árulkodik, hogy 2019-ben sem volt már minden rendben a csapatnál.
Hülkenberg a GPRacingnek adott interjúban mesélt a Forma-1-től való hosszú távollétének előzményeiről, ami új színezetet ad az elmúlt évek egyik legváratlanabb, de végül sikertelenül záruló csapatváltásának.
Idézzük vissza a helyzetet: 2019-et írunk, a világjárvány még sehol, Hülkenberg pedig harmadik szezonjára készül a Renault pilótájaként, ahol a McLarenhez távozott Carlos Sainz helyére leigazolták mellé a Red Bullt váratlanul elhagyó Daniel Ricciardót. Az élcsapattól, közelmúltbeli futamgyőzelmekkel érkező ausztrál pilóta ázsiója akkoriban még jóval magasabb volt, mint jelenleg, a Renault igazi sztárversenyzőt szerzett, akivel a középmezőnyből való kitörést tűzték ki célul.
A 2019-es szezon viszont csalódással, dobogós helyezések nélkül ért véget az enstone-i csapat számára, Ricciardo és Hülkenberg csak a 9. és a 14. helyen zártak a bajnokságban. A német teljesítménye a szezon második felében esett vissza, ez pedig elmondása szerint szoros kapcsolatban állt azzal, hogy a csapat erősen beállt Ricciardo mögé, elvégre ő volt az értékesebb pilóta, aki nagy eredmények ígéretével igazolt le a csapatvezető, Cyril Abiteboul.
„Alapvetően nem volt nehéz [Ricciardo] csapattársának lenni. De abban az időszakban olyan dolgok történtek a csapatban, különösen a vezetőség körül, amik… engem nem pozitívan értintettek” – mondta a német.
„Amikor valaki leigazol egy nagynevű versenyzőt, meggyőzi a vezetőséget, kifizeti a nagy pénzeket, ám ha az ígért eredmények nem érkeznek, a nyomás egyre csak fokozódik. Ez pedig azt eredményezte, hogy néhány stratégiai döntés ellenem dolgozott.”
Hülkenberg felfedte, onnantól kezdte el igazán kényelmetlenül érezni magát a Renault-nál, hogy az azévi Kanadai Nagydíjon a csapat arra kérte őt, jobb tempója ellenére se előzze meg Ricciardót, miközben a 6. és a 7. helyen haladtak.
„Azt egyáltalán nem értettem, és ez fordulópontot is jelentett. Oké, nehéz szezonunk volt, de friss gumikon könnyedén megelőzhettem volna őt, bármiféle kockázat nélkül. Számomra se füle, se farka nem volt annak a magyarázatnak. Utólag visszagondolva nem kellett volna engedelmeskednem. Persze okozott volna némi feszültséget, de az ilyen súrlódások rendszeresek egy csapaton belül, és aztán mindenki nagyon gyorsan elfelejti őket” – mutatott rá Hülkenberg.
„A szezon második felétől aztán már nem éreztem a támogatást, nem igazán tudtunk egységet alkotni a vezetőséggel. Amit az előző két évben felépítettünk, hirtelen szertefoszlott. Ez pedig aztán a teljesítményemre is kihatással volt.”
Hülkenberg 2019 végén távozott a Renault-tól, a csapat ugyanis Esteban Ocont szemelte ki a helyére. A német az elkövetkező három évben összesen csak négy F1-es futamon állt rajthoz beugróként koronavírusos versenyzők helyén, de 2023-ra mégis elkezdett a visszatérésen dolgozni, amit meg is valósított a Haasszal. Elmondása szerint csak pihenője harmadik évében tört rá a hiányérzet, miszerint még rendezetlen dolga van a Forma-1-gyel.
Azt pedig nem is rejti véka alá, hogy nem volt jó a viszonya a Renault-nál Abiteboullal, aki 2020 végén aztán maga is elhagyta az Alpine-ná formálódó csapatot.
„Vicces, hogy öt évvel később már eltűnt – szúrt oda egykori főnökének Hülkenberg. – Én is eltűntem, de vissza is tértem, és még mindig itt vagyok, ez pedig beszédes. Azt a részletet pedig talán nem sokan tudják, hogy valójában még Fred [Vasseur] hozott a csapathoz, de aztán neki is gondjai voltak, és korán távozott.”
Hülkenberg pedig olyannyira meg tudott ragadni a mezőnyben visszatérésével, hogy jövőre már az átalakulás útján járó Sauber versenyzője lesz, hiszen az Audi 37 évesen is hosszú távra tervez vele F1-es gyári csapatában.
Nem is a csapat felélesztése, hanem a felszámolása miatt hívta vissza Briatorét a Renault?