2024 már a negyedik olyan szezon lesz a Forma-1-ben, amelyen egyes nagydíjhétvégék sprintversenyes formátum szerint zajlanak. A sport eddig minden szezon előtt átformálta ezen betételem szabályait vagy lebonyolítási rendjét, de minden új formátum csak további kérdéseket, aggályokat vetett fel. Elemzésünkben a sprintversenyek kálváriájának krónikája.
Amióta a Libery Media 2017-ben átvette a Forma-1 irányítását, egyre sűrűbben került elő a téma, hogy napjaink médiafogyasztási szokásaira, a nézők figyelmi idejének zsugorodására reagálva egy új formátumot is ki kellene próbálni a 90-100 perces futamok mellett. A mai világban emellett, amikor már bármilyen tartalom könnyen elérhető, a három tét nélkül szabadedzés követése nehezen hozhat lázba az átlagos rajongót – sokat változott a helyzet akár az ezredforduló környékéhez képest is, amikor a néző még értékként tekinthetett arra, ha hozzáfért egy edzés közvetítéséhez, és még többet láthatott szeretett sportjából.
A küldetés egyértelmű volt: több drámát, több téttel bíró akciót kell adni a nézőknek!
2021 – legyen valami
Eltelt néhány év, mire a Liberty Mediának sikerült átvinnie, megszavaztatnia az ötletet a csapatokkal, de 2021-re végül megtörtént: három hétvégére jelöltek ki sprintversenyt, amelyeket a normál versenytáv egyharmadára, nagyjából 100 kilométerre írtak ki. Ez utóbbi paraméter azóta sem változott, minden más azonban igen.
– 3 hétvége (Brit, Olasz és Sao Pauló-i Nagydíj)
– pontok csak az első három helyezettnek (3, 2, 1)
– időmérő péntek délután, sprintfutam szombat délután
– a sprintfutam győztese a pole-pozíció tulajdonosa, és a sprint végeredménye szerint áll fel a vasárnapi rajtsorrend
A rendszer kritikája:
Túl kevés pontot osztanak, ennyiért nem érdemes semmiféle kockázatot vállalni egy előzési kísérlettel, hiszen egy esetleges balesetnek vagy pozícióvesztésnek súlyos következményei lesznek, mivel az itteni pozíció adja a rajtrácsot vasránapra, ahol pedig a valódi pontokat osztják. Egy-egy műszaki hiba hasonlóan kukába tudta dobni a versenyző hétvégéjét.
A második szabadedzés, amit szombat délelőtt, azaz sorrendben az időmérő és a sprintfutam között rendeznek, értelmét veszítette. Az autók beállításain már nem lehet változtatni, hiszen már pénteken, az időmérő után életbe lépnek a parc fermé-szabályok, ráadásul ezen az edzésen már az egykörös tempóra sem kell készülni, így a versenyszimuláció maradt nagyjából az egyetlen érdemi dolog, amit a csapatok végezhetnek.
A pole-t a sprintfutam győztesének neve mellé írják – az érv emellett az volt, hogy azt illeti a pole-pozíció titulusa, aki a versenyt az első helyről kezdi. Ez történelmileg is mindig így volt, elvégre ha az időmérő győztesét büntetés miatt hátrasorolják, akkor sem neki, hanem a helyébe lépő pilótának írják jóvá a rajtelsőséget. Igen ám, de így az időmérő győztese semmit nem kapott – leszámítva a Pirelli által esetlenül elnevezett „Sebességkirály” címet, meg a vele járó miniatűr kereket. Mert az viszont teljesen hallatlan, hogy aki egy körön a leggyorsabb, annak egy sprinthétvégén semmiképpen nem fog felkerülni a neve semmilyen releváns ranglistára.
2022 – legyen az ellentéte
A pole-mizériára reagálva megváltoztatták a szabályt: mostantól nem a sprint, hanem az időmérő győztesének nevéhez írják fel a rajtelsőséget! Emellett jelentősen megnövelték a sprintfutamon kiosztott pontok számát (a korábbi 6 helyett összesen 36 talált gazdára, és már a nyolcadik helyezettnek is járt, ettől remélve, hogy megnöveli a harci kedvet a mezőnyben.
– 3 hétvége (Emilia-romagnai, Osztrák és Sao Pauló-i Nagydíj)
– pontok az első 8 helyezettnek (8, 7, 6…)
– időmérő péntek délután, sprintfutam szombat délután
– immár az időmérő győztese a pole-pozíció tulajdonosa, és továbbra is a sprint végeredménye szerint áll fel a vasárnapi rajtsorrend
A rendszer kritikája:
Oké, most már az időmérő győztese kapja meg a pole-t, viszont így meg azt a soha nem látott helyzetet állították elő, hogy a pole-pozíció birtokosa nem feltétlenül fog az élről rajtolni. Ennek legszemléletesebb példája Kevin Magnussen volt, aki miután váratlanul megnyerte az időmérőt Interlagosban, a pole-pozíció tulajdonosaként vasárnap csak nyolcadikként rajtolhatott, ugyanis ott ért célba a sprinten. Ezzel a húzással ráadásul az F1 örökösen kinyírt bármiféle következetességet a pole-pozíció jogos tulajdonosát illetően, hiszen az egyik évben még egyféleképpen gondolta, hogy az kinek jár (az élről rajtolónak), a következő évben meg már másféleképpen (az időmérő leggyorsabbjának).
A kiosztott pontok megnövelt száma nem hoz érdemi változást az előzések számában. Hiába akarta az F1 valódi téttel csábítani a nézőket a sprintekhez, mondván, hogy az ottani eredménynek hatása lesz a vasárnapra is, elvégre az a „kvalifikáció” a rajthelyekre, annyi pontot nem lehetett adni a szombatért, hogy az megváltoztassa a versenyzők hozzáállását, akik továbbra is „a nagydíjat” akarják megnyerni. Az az, aminek értéke van, míg a sprint eredményeit nem igazán lehet hova tenni, legfeljebb egy 2021-től elindított statisztikai táblázatba.
A sprinthétvége pedig jelen formájában pont ugyanolyan, mintha egy 1 és 1/3 versenytávig tartó versenyünk lenne, egy piros zászlóval megszakítva, amikor az aktuális állás szerint újra felállnak a pilóták a rajtrácsra, és folytatják a körözést. Ez pedig nem jelent igazi újdonságot, amikor az F1 egyébként is érezhetően sűrűbben kezdte használni a piros zászlót a futamokon baj esetén, aminek vágyott pozitív hozadéka, hogy az új rajt extra izgalmakat is szállít.
2023 – legyen valami más
Teljesen új rendszer érkezett, a sprintfutamot különválasztották a vasárnapi futamtól, és külön időmérőt is kapott. Ezzel elhárították azt a problémát, hogy a versenyzők túl óvatosak legyenek, féltve a vasárnapi rajthelyüket.
– 6 hétvége (Azerbajdzsáni, Osztrák, Belga, Katari, USA, Sao Pauló-i Nagyíj)
– pontok az első 8 helyezettnek (8, 7, 6…)
– időmérő péntek délután, a sprintfutam időmérője szombat délelőtt, sprintfutam szombat délután
– a pénteki időmérő dönt a vasárnapi rajtrácsról, míg a szombat egy különálló „sprintnap” rövidített időmérővel és a sprintversennyel, aminek eredménye immár nincs hatással a vasárnapra
A rendszer kritikája:
A parc fermé-szabályok ezúttal is már pénteken életbe lépnek, ám a tény, hogy a sprint időmérője révén több téttel rendelkező esemény következik, jobban kihangsúlyozza, hogy ez az egyetlen szabadedzés mennyire nem elegendő: ha egy pilóta rossz irányba indul a beállításokkal, a hátralévő két nap során végig annak issza meg a levét.
Szintén felmerült már korábban is, de azzal, hogy immár időmérőből és versenyből is kettőt rendeznek egy hétvégén, még erősebbek lettek azok a vélemények, melyek szerint a sprintfutam túlságosan felfedi az erőviszonyokat vasárnapra, így a futamra már a csapatok is pontosan tudják, hogy milyen tempót várhatnak ellenfeleiktől. 2023 hat sprinthétvégéjéből ötször ugyanaz a pilóta nyerte a sprintfutamot, mint a vasárnapi futamot.
A pontszerző helyektől távol haladók számára a tesztjellegen kívül tulajdonképpen nincs értelme a körözésnek. Semmit nem lehet vele nyerni vagy veszíteni vasárnapra, a pont nélküli eredmény sehova nem számít bele – ellenben a vasárnappal, egy ottani 11. hely ugyanis pontegyenlőség esetén még számíthat a kisebb csapatoknak. A sprintek korábbi lebonyolítása szerint legalább mindenki küzdött a másnapi rajthelyéért, de itt már ennyi sincs.
A hétvége eseményeinek sorrendje (időmérő, sprintidőmérő, sprintverseny, verseny) összezavarhatja a nézőt.
2023-ban ráadásul bekövetkezett az a kellemetlenség, ami mindig is benne volt a pakliban: sprintversenyen avatott világbajnokot a sport, ugyanis Max Verstappen a katari szombaton elért második helyével tett szert behoztatatlan pontelőnyre. Ennek hátulütője, hogy jóval kevesebben láthatták a szezon legfontosabb pillanatát, mintha ez a csúcseseményen, a vasárnapi futam végén történt volna.
2024 – legyen valami máshogy
Az előző szezon végén sokat lehetett hallani arról, hogy radikálisabb átalakításra lenne szükség a sprinthétvégéken ahhoz, hogy valóban váratlan fordulatokat hozzon, és tulajdonképpen legyen bármiféle létjogosultsága azon az egyszerű célkitűzésen túl, hogy a hétvége minél több eseménye rendelkezzen valamilyen téttel. Már egyes csapatvezetők sem zárkóztak el teljesen attól, hogy valamilyen formában fordított rajtrácsot idézzenek elő a sprintversenyekre, ami a káoszt garantálná, ugyanakkor jobban szembeköpné az F1 elveit, mint bármely új szabály, amit a sport története során bevezettek. Végül erre mégsem került sor, és csak egy apró változtatást eszközöltek 2024-re, ami viszont két problémát is megoldhat.
A sprinthétvégén az események sorrendje mostantól a következő: pénteken szabadedzés és sprintidőmérő, szombaton sprintfutam és időmérő, vasárnap futam. Ezzel egyrészt logikusabbá tették a lebonyolítást, másrészt – bár erről még nem állapodtak meg – lehetővé tették, hogy a sprintfutam és az időmérő között még állíthassanak az autókon a csapatok, s a parc fermé csak szombat délután kezdődne, mint ahogy egy hagyományos hétvégén. S talán az erőviszonyok sem lesznek annyira kőbe vésve vasárnapra, ha még lehet módosítani az autókon a sprint után.
Továbbra is hat sprintfutam lesz, bár felhúzott néhány szemöldököt, hogy hogyan kerülhetett be közéjük Miami utcai pályája. Pontokat idén is az első nyolc helyezett kap.
Mivel a formátumon nem változtattak, csak a véletlen generálhat az eddigieknél nagyobb izgalmakat, de miután az F1 ennyire ragaszkodik a sprintversenyekhez, hogy még temérdek hibájuk ellenére sem merül fel a megszűntetésük, a hagyományőrző nézők talán még megnyugvást is lelhetnek abban, hogy csupán ennyire zavar bele a hétvégék menetébe ez az idegen test.
Aztán persze könnyen megtörténhet, hogy 2025-re ismét lesz valami más.
Megint variálnak néhány F1-es verseny menetrendjével, egy fontos szabály is változik
