A pilóták már tavaly sem bírták – volt, aki inkább ki is állt – fizikálisan a Katari Nagydíjat, az idén ugyanakkor jóval gyorsabban mennek körbe a luszaíli pályán. Ezzel együtt várhatóan most nem lesz problémájuk.
A tavalyi Katari Nagydíj úgy vonult be a történelembe, mint a modernkori Forma–1 fizikálisan egyik legmegterhelőbb versenye. Noha az idén nem kell ilyesmire számítani, mivel a futam október elejéről átkerült november végére – azaz jó 20 fokkal hűvösebb van –, illetve a Pirelli is módosított a gumijain, ezért tavallyal ellentétben az idén kell majd menedzselnie az abroncsokat a pilótáknak, és nem rövid, a 2000-es évek eleji F1-et idéző sprintekből fog majd állni a verseny, azért a tempó most is óriási, sőt!
Az autók továbbra is eszeveszett tempóra képesek a szinte kizárólag gyors és középgyors kanyarból álló luszaili pályán, ami olyannyira így van, hogy jelentősen gyorsabbak, mint tavaly. A sprintidőmérőt 2023-ban Oscar Piastri 1:24.454-es idővel nyerte, az idén Lando Norris azonban 1:21.012-t ment, ami döbbenetesen nagy, 3,4 másodperces gyorsulást jelent. Ennek nagy része ráadásul a kanyarokban jött össze, a már tavaly is ultragyors kanyartempó tehát még nagyobb lett, még komolyabb fizikai kihívás elé állítva a pilótákat.
Sisakba hányó, mentőhöz tántorgó versenyzők – ájulásközeli állapotok a katari „sütőben”
„Annyira gyors ez a kör, hogy úgy érzem, ez a szezon leggyorsabb pályája. Az utolsó szektorban csak túlélünk az autóban” – mondta Norris, később hozzátéve, hogy „Én is szenvedek, de néhány másik autó közel áll ahhoz, hogy az utolsó szektor legtöbb kanyarjában padlógázon menjen, ami elég szép teljesítmény. Úgyhogy gyorsnak érződik, és amikor annak érezzük, akkor nagyon gyorsnak kell lennie.”
Különösen a tripla jobbos szekció során, azaz a 12-es, 13-as és 14-es kanyarokban kell kitartania a pilótáknak, miközben ez a tempó már az autókat is összezavarhatja. Ez történt George Russell-lel az utolsó Q3-as körében. „Ez az egyik legjobb pálya, amikor felveszed a ritmust, annyira gyors. Az utolsó körömben mentem át először padlógázon a gyors szakaszon, ami kissé összezavarta a motort. Nem tudom, hogy mennyit veszítettem, de a [14-es] kanyar kijáratán elkezdett nagy mértékben visszatölteni az energia-visszanyerő rendszer, mert padlógázon mentem át a kanyaron. Kissé idegesítő volt, hogy sikerült padlógázon átmennem, erre rengeteg tempót veszítettem a kijáraton.”
A részletekbe Russell nem ment bele, de minden bizonnyal az történt, hogy a W15-os nem tudta pontosan, hogy a pálya melyik részén jár, mivel addig azon a szakaszon Russell elemelte a gázt.
Képernyőn át is nagyon gyorsak a 13-as/14-es kanyarban:
Sparks fly down at T13/14 💥
That kerb is definitely getting some usage 😅#F1 #QatarGP pic.twitter.com/3AwKbLKva7
— Formula 1 (@F1) November 29, 2024
Katar levegője és aszfaltja is segített
Mivel a pálya vonalvezetése és a kanyarok kialakítása sem változott tavaly óta (mindössze több helyen kavicságyat helyeztek el a pályaszélesítés megakadályozására, illetve laposabbá tettek több kerékvetőt), nem ebben kell keresni a gyorsulás okát. Hanem több másik tényező együttesen eredményezte a több mint 3 másodperces javulást. Az egyik a pálya tavalyi verseny előtt lefektetett új aszfaltja, amely egy év alatt tapadósabbá vált, a másik pedig a már említett alacsonyabb hőmérséklet, ami a hűvösebb, így sűrűbb levegő révén a motoroknak és az autók aerodinamikájának is jót tesz.
„Nagyon lenyűgöző volt, de részben számítottunk is erre. 1:21.7-es köridőt szimuláltunk, úgyhogy nem voltunk messze, de végül ennél is gyorsabbak voltak – idézi az Autosport Simone Berrát, a Pirelli főmérnökét. – Valószínűleg ez részben a pálya állapotának tudható be, ami sokkal jobb tavalyhoz képest, ezért a tapadási szint sokkal magasabb. Emellett most itt van az F2 és az F1 Academy mezőnye, illetve Porschék is köröznek, ami nyilván segít a felgumizásban. Aztán ott van a tavalyinál sokkal, 20 fokkal alacsonyabb hőmérséklet, aminek nagy-nagy hatása van.”
Emellett említhetjük még a szelet is, ami erősségét és irányát tekintve is kedvezőbb, mint egy évvel ezelőtt, ettől a pilótáknak könnyebb vezetni, hiszen a kanyarokban nem teszik annyira idegessé az autókat a széllökések. És persze nem szabad elfelejteni, hogy a Forma–1-ben egy évnyi fejlesztéssel szintén jelentős gyorsulást lehet elérni, ezt Berra átlagban több mint fél másodpercre taksálja. „Ennek az eltelt egy évnek is van hatása. Általában 7-8 tizedes gyorsulást tapasztalunk, úgyhogy ha minden tényezőt összeadunk, kijön ez a nagyon gyors köridő.”
A javulás jelentős részét pedig a kanyarokban láthatjuk, a Russell által az utolsó körében padlógázon teljesített 14-es kanyarban például Norris az idén 20-25 km/órával nagyobb tempóval ment át, mint Piastri a tavalyi sprintpole-t érő köre alatt. Az észvesztő tempó pedig csak tovább fog nőni a magyar idő szerint szombat este 7 órakor kezdődő időmérőn, hiszen a pálya állapota folyamatosan javul a hétvége előrehaladtával.
Tanácskoztak az F1-es pilóták: szabályos lesz a leszorítás, de a pályák a hibásak