A Ferrari jövő évi pilótája Charles Leclerc elismerte, hogy, számára két igazán különleges ember jár a gondolataiban, miközben az autójában ül.
Leclerc Forma-1-be vezető útja közel sem volt álomszerű, ugyanis ezen évek alatt elvesztette édesapját, Hervét, illetve a keresztapját és mentorát Jules Bianchit is. Bianchi és Leclerc együtt versenyezve nőttek fel, és több száz órát töltöttek együtt a brignoles-i gokartpályán, amit Bianchi apja üzemeltetett.
A francia pilóta 2015 júliusában hunyt el a 2014-es japán versenyen összeszedett súlyos fejsérülései következtében.
„Az első alkalom, amikor vezethettem az pont ő vele volt, a gokartpályájukon Brignoles-ban. Ő mindig erősen támogatott. Amikor pedig elkezdtem formula autózni, ő akkor is ott volt.” – kezdte a monacói.
„Ha az első nap végén felhívnám őt, hogy még nem vagyok elég jó, akkor ő sok mindent elmagyarázna nekem. Neki köszönhetően talán egy kicsit gyorsabban fejlődtem mint mások, mivel az egész karrierem során sokat segített nekem, amikor csak ott volt, és őszintén hiányzik, elsősorban mint ember, de mint mentor is.” – folytatta.
Bianchi halála után édesapja vált Leclerc legfőbb támaszává, egészen a tavalyi évig, amikor is egy hosszan tartó betegség után pár nappal a fia bakui F2-es hétvégéje előtt elhunyt.
A fiatal monacói nagy fájdalommal a szívében egy rendkívül érzelmes diadalt aratott Azerbajdzsánban.
„Nagyon nehéz volt, mert szerdán vesztettem el őt, közvetlenül a verseny előtt. Nagyon nagyon friss volt akkor ez nekem. Ekkor azt mondtam magamnak, hogy az apám mindig figyelni fogja a versenyeimet, éppen ezért ő sem akarná azt, hogy összeomoljak és rossz hétvégét zárjak.”
„Az egyetlen dolog, amit akartam az a győzelem, ő érte. Aztán megnyertem az első versenyt, majd a másodikat is, de itt kaptam egy tíz másodperces büntetést, amivel a második lettem. A fejemben azonban jó emlékként marad meg ez a hétvége, hogy így tudtam tisztelegni előtte.” – emlékezett vissza.
Így nem meglepő, hogy az apja és Bianchi folyamatosan ott vannak Leclerc szívében, aki tudja, hogy mindketten milyen büszkék lennéne rá, hogy a Ferrari pilótája lesz.
„Ők mindig büszkék voltak rám, amikor nyertem és amikor jól mentek a dolgok. Biztos vagyok benne, hogy ők mosolyogva tekintenek rám fentről. Apám hihetetlenül büszke volt rám, amikor azt mondtam neki, hogy aláírtam a Forma-1-be, holott ez korábban volt még, mint a tényleges szerződésem. Végül azonban nem lett ez igazán hazugság, hiszen már itt vagyok, és a Ferrariban leszek, ami elképesztő.”
„Jules talán jobban megérdemelte volna ezt a helyet, mint én, de nagyon boldog vagyok, hogy az ő helyén lehetek. Megpróbálok tisztelegni előtte, úgy ahogy csak megérdemli.” – zárta.