A 2024-es Forma-1-es konstruktőri bajnok McLaren különleges módon állított emléket annak, hogy 26 év elteltével sikerült visszatérnie a sport csúcsára: megszólaltatta azon csapattagokat, akik már az előző címben is közreműködtek.
A wokingi istállónál az Abu-dzabi Nagydíjat követően az év hátralévő része ünnepléssel telt, januárban pedig már teljes gőzzel folyik a munka az új szezonra, a csapatnál azonban tettek még egy olyan visszatekintést, amit még egyetlen másik F1-es istálló sem tehetett meg soha, hiszen senkinek nem telt még el több mint negyed évszázad két konstruktőri bajnoki címe között.
Összeszámolták, 62 olyan alkalmazott dolgozik jelenleg a McLarennél, aki már az előző, 1998-as címnél is jelen volt.
Akkoriban, az ezredforduló előtt még nagyon más volt a világ, máshogyan működtek az F1-es csapatok is. Még nem állt a McLaren Technology Centre, a csapat 2004-ben megnyitott impozáns főhadiszállása, s nem is volt egyetlen központja: az istálló a Surrey körzetben elszórtan elhelyezetkedő több épületben dolgozott. Nem is létezett még élő telemetriai kapcsolat a gyár és a pálya között, így a versenyhétvégéken tényleg csak a pályán zajlott a munka, nem volt otthoni háttéri támogatás. Akik nem a szezonzáró Japán Nagydíjon voltak 1998-ban, azok vagy otthon, vagy egy wokingi bowlingteremben rendezett közös versenynézésen követték az eseményeket.
A Ron Dennis-féle McLaren ma már nem lenne életképes F1-es csapat, állítja Brown
Mark Ingham, a tervezőrészleg jelenlegi vezetője akkoriban szintén a bowlingterem apró tévéjén keresztül izgulta végig a versenyt, most viszont már azóta vásárolt házában, 11 éves lányával tehette ezt.
„Még amikor szenvedett a csapat, az elszántság akkor is ott volt bennünk. Számomra az jelenti a legnagyobb örömöt, hogy mindenki láthatja, miben járult hozzá az eredményhez. Nagyon hosszú ideje, nagyon keményen dolgoztunk, és most végre visszaigazolást kaptunk mindezért. Nagyon más a győzelemért versenyezni, mint a 10. helyért vagy néhány pontért. Igen, több befektetett munkát, nagyobb elhivatottságot igényel, nagyobb feszültséggel jár, de a beteljesülés szintén sokkal nagyobb örömöt hoz” – fogalmazott most Ingham.
A mindkét vb-címet átélő 62 csapattag közül viszont a marketingigazgató Mark Norris az egyetlen, aki 1998-ban és 2024-ben is a helyszínen nézhette végig a nagy pillanatot, s most egy érdekes különbségre mutatott rá a két korszak között.
„Az ünneplések akkoriban még nagyon máshogy néztek ki. Ma már semmiképp nem tennénk ilyet, de akkor beindítottuk az autót és addig pörgettük a motort, amíg tönkre nem ment. Ezt pedig a nézőtérről nagy örömujjongás kísérte.”
Voltak azonban fontos hasonlóságok is a két év bajnoki harca között: mindkétszer a McLaren érkezett pontelőnnyel a szezonzáróra, és mindkétszer a Ferrari volt az ellenfél, akiknek ráadásul egyik autója a mezőny végére került. 1998-ban Szuzukában Michael Schumacher lefulladt a rajtrácson a felvezető körben, tavaly pedig Charles Leclerc-t sújtotta motorcserés büntetés. Ám míg 26 évvel ezelőtt nem kellett különösebben izgulnia a McLarennek a futam alatt, ezúttal más volt a helyzet: miután Oscar Piastrit a rajtnál kiforgatta Max Verstappen, ők is elveszítettek egy autót az élmezőnyből, s a végén Lando Norrisnak mindenképpen Carlos Sainz előtt kellett célba érnie, hogy megmaradjon a pontelőny.
„Amikor láttam, mi történt Max és Oscar között, azt éreztem, hogy ez már nem nekünk áll – emlékezett vissza Mark Norris. – Az az ütközés után csak az utolsó öt körben mertem újra belenézni, és akkor sem voltam képes nyugodtan ülni. A küszöbén álltunk valaminek, amit már nagyon hosszú ideje nem értünk el, hogy a McLaren visszakerüljön a mezőny élére, ahova mindig is tartozott. Amikor Lando áthaladt a célvonalon, örömkönnyekben törtem ki. Nagyon hosszú idő telt el, és boldog vagyok, hogy mindkét alkalommal itt lehettem.”
Magánrepülő, burgerzabálás – a McLaren szürke eminenciásainak életre szóló ünneplése volt