Nagy port kavart a McLaren Olasz Nagydíjon alkalmazott csapatutasítása, de ha veszünk egy mély levegőt, és nem kezdjük el rögtön a versenyzés szentségét temetni vagy íratlan szabályait lobogtatni, akkor azért eléggé könnyű elfogadni, hogy a wokingi istálló nem tett mást, mint biztosította az igazságos eredményt a pilótái között. Egyrészt, mert így volt helyes, másrészt pedig, mert megteheti.
Elöljáróban szögezzük le: igen, a jól végrehajtott kerékcsere is kell a győzelemhez vagy a minél jobb helyezés eléréséhez, és amikor ez dönt két pilóta között, az esetek többségében egyszerűen el kell fogadni, hogy az egyik csapat jobban végezte a munkáját, mint a másik. Ha mondjuk Monzában Norris és Verstappen közül azért nyert volna utóbbi, mert a McLaren elrontja Norris kerékcseréjét, legfeljebb megjegyeznénk, hogy a teljesítménye alapján a brit lett volna a megérdemelt győztes, de ez csapatsport, a McLaren hibáján pedig ugyanúgy elmehet a győzelem, mint egy pilóta által elkövetett elfékezésen vagy rossz helyzetfelismerésen.
Ezt az érvelést azonban sokkal nehezebb igazságosnak érezni akkor, ha ugyanaz a csapat az egyik pilótánál tökéletesen cserél kereket, majd egy körrel később a másik pilótáét elrontja. Persze ez is a játék része, benne van a pakliban, és az esetek többségében nem lehet mást tenni, mint ilyenkor is elfogadni, hogy a szerelő is ember, és ő is hibázhat. Ezt a McLaren is így gondolja, és miként azt utólag Norris és Piastri is elmonda, „hülyeség” azt feltételezni, hogy bármelyikük majd rivális versenyőket fog továbbinteni maga mellett akkor, ha a csapattársuk egy rossz kerékcsere miatt pozíciókat veszít.
Viszont amikor egy ilyen hibát annulálhatnak, mert kockázatmentesen megtehetik, akkor meg fogják tenni. Persze ezzel nem kell egyetérteni, de megérteni meg lehet a McLaren álláspontját, mert amennyire rossz volt az optikája ennek a helycserének, annyira rossz lenne az optikája annak is, ha Norrisnak az év végén ez a három pont hiányozna a világbajnoki címhez. Nyilván akkor is lehetne mondani, hogy ilyen a versenyzés, és tényleg ilyen, de nem lenne sokkal igazságosabb, ha az egyéni vb-címet ugyanazon csapat pilótái között nem egy csapathiba dönti el?
A McLaren nem akarta, hogy az év végén előállhasson ez a helyzet, és mivel a körülmények tökéletesen alkalmasak voltak rá, visszacserélte a pozíciókat. Ráadásul – és ezt sokan utólag talán hajlamosak elfelejteni – ott volt az a „súlyosbító” tényező is, hogy a szokásjoggal szembemenve nem a pályán előrébb haladó Norrist, hanem Piastrit hívták ki hamarabb kerékcserére, hogy levédjék magukat Leclerc-rel szemben. Piastri 3,2 másodperccel haladt a csapattársa mögött, amikor behajtott a bokszba, ami túl nagy távolság ahhoz, hogy Norris elrontott kerékcseréje nélkül elévágjon a britnek, ám mivel Norris 1 másodperccel mögé ért vissza, az már valid felvetés, hogy akár még a rossz kerékcsere is beleférhetett volna neki, ha őt szolgálják ki előbb a szerelők.
Mindez már bőven elég kell legyen ahhoz, hogy a McLaren és a pilóták is úgy érezzék, igazságos volt a helycsere. Persze a verseny hevében nehéz ezt az egészet átlátni és rögtön visszaemlékezni a megannyi előzetesen felvázolt forgatókönyvre, amit Piastri ráadiózása is mutat. „Azt mondtuk, hogy egy lassú kerékcsere a versenyzés része, szóval nem tudom, mit változott most” – közölte az ausztrál, amiből egyértelműen arra következtethettünk, hogy ehhez hasonló helyzetről vagy nem volt szó korábban csapaton belül, vagy az ausztrál nem emlékezett rá, vagy volt róla szó, csak Piastri másra gondolt, mint a csapat.
Eközben Norris érdekes módon onnantól kezdve nem szólalt meg többet a rádióban (nem a leintésig, hanem semeddig, a levezető kört is némán teljesítette), hogy a saját kiállása után Piastri mögé tért vissza, mindkét pilótában dolgozott tehát a feszültség a kialakult helyzet miatt, de az FIA hivatalos sajtótájékoztatóján már egyetlen pillanatig sem vitatták, hogy minden úgy volt jó, ahogy történt.
Hogy egyértelmű legyen, hogy tényleg tökéletes egyetértésben nyilatkoztak, az alábbiakban kérdéssel együtt idemásoltuk minden egyes, ezt a témát taglaló válaszukat.
Kérdés: (Tom Clarkson – az FIA sajtótájékoztatójának moderátora) Megkérdezhetlek a verseny utolsó köreiről? Volt egy problémás bokszkiállásod, aminek következtében Oscar megelőzött. Tekintettel arra, mi forog kockán a világbajnoki küzdelemben, megfordult a fejedben, hogy talán nem fog újra elengedni téged?
Norris: Nem, mert ezt döntöttük el csapatként, és ebben mindannyian megegyeztünk.
Kérdés: (Tom Clarkson – az FIA sajtótájékoztatójának moderátora) Oscar, gratulálok! Bevonhatlak ebbe a témába? Figyelembe véve, hogy Lando és te is a világbajnoki címért harcoltok, mennyire kérdőjelezted meg a csapat kérését, hogy engedd el Landót?
Piastri: Ez olyasmi, amit már korábban is megbeszéltünk. Szerintem ez most egy jogos kérés volt. Lando előrébb kvalifikált, végig ő volt elöl a futamon, és nem saját hibájából veszítette el a pozícióját. Elmondtam a rádión, amit el kellett. Amikor másodszor is megkaptam a kérést, akkor már nem fogok szembemenni a csapattal. Sok embert kell védenünk, és egy olyan kultúrát, ami túlmutat rajtunk, Landón és rajtam. Ez hosszú távon nagyon fontos.
Kérdés: (Nigel Chiu – Sky Sports) Lando és Oscar, visszatérve a pozíciócserére: ha már csak 2-3 futam lenne hátra, és a bajnokság még szoros lenne, akkor is elvárnátok, hogy cseréljetek, ha az előttetek lévő pilóta egy lassú bokszkiállás miatt veszíti el a helyét, mint most? Megtennétek?
Norris: Igen. Mert ezt beszéltük meg csapatként.
Piastri: Igen.
Kérdés: (Luke Smith – The Athletic) Oscar, maradva a témánál: meglepett a rádiós kérés? Nem tudom, mennyire volt egyértelmű, mikor szükséges ilyen pozíciócsere. Váratlanul ért
Piastri: Nem igazán. Már többféle forgatókönyvről beszéltünk korábban is. Amikor ugyanabban a csapatban vagy, és valami olyan történik, ami nincs a pilóta irányítása alatt, akkor többféle mód van arra, hogy korrigáljunk. Úgyhogy nem volt új helyzet, lesz még erről szó, de nem volt meglepetés.
Kérdés: (Phil Duncan – PA) Oscar, a rádióban azt mondtad: „A lassú bokszkiállás a verseny része, nem tudom, mi változott.” Mit értettél ezalatt? Nem számítottál rá, hogy el kell engedned Landót?
Piastri: Szerintem amit a rádióban mondtam, az magáért beszél. Biztosan újra meg fogjuk beszélni.
Kérdés: (Nate Saunders – ESPN) Kérdés mindkét McLaren-pilótának. Egy kicsit elméleti: ha például Bakuban Oscar tökéletes hétvégét teljesít, de a végén egy lassú bokszkiállás miatt az első helyről visszacsúszik a negyedikre – mi történik ilyen helyzetben? Azt várnánk, hogy Lando visszaadja a pozíciót? Mert úgy tűnik, most ez a precedens.
Piastri: Ha csak rajtunk múlik és nincs más autó közöttünk, akkor egyszerűbb. De ha más autók is vannak köztünk, akkor nem fogjuk átadni a pontokat más csapatoknak egy hiba miatt. Ha nincs senki köztünk, könnyebb korrigálni. Ha több autó van köztünk, akkor már nem lenne értelme.
Norris: Oscar jól megfogalmazta. Minden helyzet más. Hülyeség lenne azt feltételezni, hogy mostantól ez lesz az általános szabály. Nem vagyunk idióták, vannak terveink különféle szituációkra. Ha négy autó van köztem és Oscar között, nyilván nem fog elengedni. És nem is lenne helyes. De ha nem versenyeztünk egymással, és lehet fairnek lenni, akkor legyünk azok. Nem akarunk ilyen módon nyerni vagy veszíteni, de csapatként a saját elveink szerint döntünk – függetlenül attól, mások mit gondolnak.
Kérdés: Változik bármi, ha a McLaren megnyeri a konstruktőri bajnokságot?
Norris: Nem. Legalábbis én nem tudok róla. Kérdezzétek meg Andreát.
Kérdés: (Samarth Kanal – The Race) Oscar, újra a pozíciócseréről: a második és harmadik hely között csak három pont a különbség. Ha a szezon végén ennyi hiányzik neked, bánni fogod ezt a döntést? Nem volt benned egy kis keserűség, amikor elengedted Landót?
Piastri: Nem, nem bánnám. Szerintem ez most egy korrekt döntés volt. Lando végig elöl volt, és nem saját hibájából veszítette el a helyét. Számomra ez rendben van. Aki meg akarja nyerni a bajnokságot, az szeretné, ha ez a saját teljesítményén múlna, nem külső tényezőkön. Ez most nem egy olyan helyzet volt.
Kérdés: (Leonid Kliuev – GrandePremio.com.br) Oscar és Lando, nagyon ritkán hallani olyat, hogy valami fontosabb, mint egy világbajnoki esély. Mi az a McLaren-kultúrában, ami miatt ti mások vagytok, mint a többi csapat?
Piastri: Már sokszor elmondtuk, hogy nem csak idén akarunk sikeresek lenni. Jövőre nagy szabályváltozások jönnek – nem tudjuk, mennyire leszünk versenyképesek, ahogy mások sem. A cél az, hogy hosszú távon legyen esélyünk bajnokságot nyerni, és mi mindketten hosszú távra vagyunk itt. Fontos, hogy megvédjük azokat az embereket, akik lehetővé teszik számunkra ezt. Könnyű második helyre tenni magad ilyen szituációban. Ha szoros csatában lennénk, más lenne a helyzet, de Lando végig több másodperccel előttem volt. Ezért nem volt ezzel gondom. És ismétlem: nemcsak idén akarunk harcolni, hanem évekig. Ehhez védenünk kell azokat, akik a bokszutcában dolgoznak – mert ők adnak esélyt a győzelemre.
Norris: Ez gyönyörű volt. Teljesen jól elmondta. A csapat az első, mi pilóták vagyunk a másodikak. Így működik. Amikor olyan csapatokat látsz, ahol nincs elég tisztelet a csapat iránt, az nem szokott sokáig tartani. Láthattuk ezt a Red Bullnál, Ferrarinál, Mercedesnél is. Mi hosszabb távon szeretnénk az élmezőnyben maradni. Még csak a második évünk, hogy futamgyőzelmekért küzdünk, de ahogy Oscar mondta: a csapat adja az esélyt. Nélkülük a 10. helyért küzdenénk – és egyikünk sem akarja azt. Úgyhogy a morál, a csapatszellem a legfontosabb, mi pedig az után jövünk.
Ezeket a válaszokat olvasva aligha maradhat bárkiben kétség afelől, hogy ha volt is egy kis kezdeti félreértés, Norris és Piastri nagyon gyorsan rendezte magában a sorokat és kiállt a McLaren filozófiája mellett. Ez persze nem jelenti, hogy a jövőben ne lehetnének súrlódások bármelyikük és a csapat között, de amíg képesek lesznek ha nem is azonnal, de rövid időn belül így összezárni, Andrea Stellának és Zak Brownnak nem kell aggódnia a csapaton belüli rend megbomlása miatt.