Lando Norris sokáig nem érezte megfelelően a McLaren elejének viselkedését, de a csapat két versennyel ezelőtt végrehajtott egy olyan, szemmel alig kiszúrható változtatást, ami segített rajta.
Norris a szezonnyitót megnyerte, utána viszont hullámvölgybe került (Monacóban tudott még győzni), és az említett probléma miatt a csapattársa elhúzott tőle a pontversenyben, Oscar Piastri ugyanis jobban megbirkózott az autó ezen tulajdonságával. A brit versenyző a legutóbbi helyszínen, Ausztriában azonban gyorsabbnak bizonyult Piastrinál, sőt, már Kanadában is előtte érhetett volna célba, ha nem kapkodja el a végül kiesésével végződő előzési kísérletet.
Pont ott került fel viszont a McLaren autójára néhány újítás, amik a futómű geometriáját érintették, és a The Race szakírói jártak utána, ez hogyan segíthette Norrist. Mint írták, a felső lengőkar kerékhez közelebbi része szemmel alig észrevehetően kicsit vaskosabb lett, és összességében úgy gondolják, a csapterpesztés mértéke változhatott meg. Ez a kerék forgástengelyének és a függőleges síknak a szögét jelenti, és összefüggésben van vele az úgynevezett utánfutási szög is, ami a kerék forgástengelyének és a kormányösszekötőnek az egymással bezárt szöge.
Mindez a vezetés tekintetében úgy segíthette Norrist, hogy jobban érzi a jobban érzi a tapadást féktávon és főleg kanyarodásnál (ebből a szempontból elvileg a nagyobb utánfutási szög ad jobb érzetet a pilótának a tapadásról.)
A szakoldalon rámutattak, hogy a futómű módosításának hátulütői is lehettek, és a McLaren a változtatás bevetése előtt meg akart győződni arról, hogy ezek összességében nem okoznak hátrányt. A feltételezés szerint a csapterpesztés változtatása abból az előnyből vett volna el, hogy az autó eleje a féktávokon kevésbé süllyedt le, ezáltal pedig stabilabb volt a légáramlás.
Piastri nem küszködött annyit az autó elejének érzetével, ezért ő eddig nem használta az újítást.