A McLaren váratlan vereséget szenvedett a Magyar Nagydíj időmérő edzésén, aminek okait vizsgálva kiderül, valójában az babrált ki a wokingiakkal, hogy az ő autójuk kezeli a legjobban a gumikat.
Mint ahogyan általában lenni szokott olyankor, amikor a mezőny legjobb autójában ülő versenyző(k) nem az első helyen végeznek, a jubileumi 40. Magyar Nagydíj időmérője után Lando Norris és Oscar Piastri is számos szurkolótól/kommentelőtől/rajongói közösségi média oldalt üzemeltetőtől megkapta, hogy „lám, amikor nem elég csak beleülni a magától körbe-körbe járó űrhajóba, akkor máris azok nyernek, akik vezetni is tudnak.”
Ezek a fajta, mindenféle alapot és komolyan vehetőséget nélkülöző megnyilvánulások azonban amellett, hogy a sportág meglehetősen felületes ismeretére utalnak, nettó hülyeségek, hiszen mind Norris, mind Piastri toppilóták, és ha egymástól függetlenül ugyanakkor lassulnak vissza több mint fél másodpercet, arról főként az autójuk tehet.
Persze ezzel cseppet sem akarunk elvenni Charles Leclerc érdemeiből, hiszen az immár 27-szeres pole pozíciós monacói pilóta képességei is kellettek a Ferrari elsőségéhez, de mint az a Forma–1-ben általában lenni szokott, az ehhez a meglepetéshez vezető út is meglehetősen összetett.
Azt már a versenyzők is elmondták, hogy az időmérő edzés harmadik szakaszára megváltozó szélirány és lehűlő aszfalt valami miatt negatív hatással volt a McLarenre, Mark Hughes a The-Race.com hasábjain azonban részletekbe menően elmagyarázta a hogyant és a miértet.
Szélirány
A Q2-ben még viszonylag enyhe, 1-1,4 km/órás szél fújt a „gyors” irányból, ami azt jelenti, hogy a versenyzők a célegyenesben hátszelet, a 2-es kanyarban pedig szembeszelet kaptak – ez az irány a pálya középső szektorában is növeli az első szárny hatékonyságát és a leszorítóerőt. A Q3-ra azonban a szélerősség 2-2,5 km/órára nőtt helyenként akár 3,3 km/órás széllökésekkel, a szél iránya pedig az addigihoz képest 90 és 120 fok között változott folyamatosan, azaz nem állandóan ugyanabból az irányból fújt.
Ettől a 2-es kanyarban, illetve a 6-os/7-es kanyarból álló sikánban már hát- és szembeszelet, a 12-es kanyarban hátszelet, az utolsó két kanyarban pedig oldalszelet kaptak a versenyzők. Ez persze még nem kell automatikusan azt jelentse, hogy a McLarenek több mint fél másodperccel visszaesnek, Leclerc pedig nemhogy lassul, hanem még gyorsabb köridőre is képes. De akkor miért történt ez?
Az utolsó Q3-as körök fedélzeti kamerás felvételeit figyelve is látszik, hogy Leclerc alatt sokkal stabilabb a Ferrari az 1-es, 2-es, 6-os, 13-as és 14-es kanyarban, míg a McLarenek a megváltozott szélirány miatt elkezdtek idegesebben viselkedni. Ez arra vezethető vissza, hogy a Ferrari a harmadik szabadedzés után tudatosan visszavett és a versenyt előtérbe helyezve olyan irányba ment a beállításokkal, amelyek jobban óvják a hátsó gumikat.
A Hungaroring Bahreinhez hasonlóan ugyanis tipikusan olyan pálya, amelyen a hátsó gumikopás miatt az optimális időmérős beállítás nem megfelelő a versenyre, mert az nagy mértékű gumikopást eredményezne, ezért egy körre az ideálisnál nagyobb alulkormányzottságot kell előidézni a beállításokkal, mert az óvja a hátsó abroncsokat.
A Ferrari a harmadik szabadedzésen úgy érezte, hogy „túl jó” az autó egyensúlya egy körön, és Leclerc az időmérő után el is mondta, hogy bár nem akar túlságosan belemenni a részletekbe, tetszett neki az autó viselkedése a harmadik edzésen, de az időmérőre mégis visszatértek oda, ahol korábban voltak, mert a futamot helyezték előtérbe.
Az alulkormányzottság irányába eltolt egyensúly a Q3-ban pedig azt eredményezte, hogy Leclerc alatt a Ferrari kevésbé vált érzékennyé, a monacói a stabilabb autóval pedig nagyobb magabiztossággal támadhatta a kanyarokat, mint az idegesebb McLarennel Piastri és Norris. Hogy a McLaren akkor miért nem választotta az időmérő előtt a Ferrariéhoz hasonló utat? Egyszerűen azért, mert az MCL39-es alapvetően sokkal jobban bánik a gumikkal, mint az SF-25-ös vagy bármelyik másik autó a mezőnyben, amihez nincs szüksége a hátsó gumikat óvó, alulkormányzottabb beállításra. A McLaren tehát egyszerűen most azon veszített, hogy alapvetően sokkal jobb az autója.
Leclerc utólag elmondta, hogy a szél miatt nagyon alulkormányzottá vált a Ferrari a keresztszélben levő kanyarok közepén, ez azonban azt eredményezte, hogy sokkal simábban, kevesebb korrekcióval ment át ezeken a fordulókon, mint a már a bejáraton idegessé váló McLarenek. A monacói pilóta csak a 6-os/7-es kanyarból álló sikánban 1 tizedet adott mindkét papajaszínű autónak, miközben ott korábban ennél többet veszített.
„A Q2-ben 1:14,9-et mentem, és úgy éreztem, hogy az egy szép, könnyed kör volt, és van még benne néhány tized. De aztán kimentem a Q3-ban és borzasztónak érződött az autó, és már azzal is küszködtem, hogy 1:15,4-et autózzak” – mondta Norris, akihez hasonlóan nyilatkozott Piastri is.
Andrea Stella, a McLaren csapatfőnöke emellett úgy látta, hogy pilótái kicsit óvatosabbak voltak a Q3-ban, mint Leclerc, aminek az autó viselkedése mellett részben az volt az oka, hogy nekik sokkal nagyobb a tét, mint a Ferrari versenyzőjének. „Abban a helyzetben, amelyben én és Oscar vagyunk, kicsit nehezebb kockázatot vállalni az utolsó körben. Talán lehettünk volna egy tizeddel gyorsabbak, de egy tizeddel lassabbak is, ami három-négy hellyel rosszabbat jelent” – mutatott rá Norris arra, hogy a világbajnoki csatát szem előtt tartva mindkettejüknek meg kell találnia az ideális középutat a gyorsaság és a túlvállalás között.
Hőmérséklet
Miként azt fentebb is írtuk, nemcsak a szél, hanem a hőmérséklet csökkenése is hátráltatta a McLarent. A melegebb aszfalthőmérséklet mellett tartott szabadedzéseken a wokingiak előnyük jelentős részét azzal szerezték, hogy szokás szerint mindenki másnál jobban kontroll alatt tudták tatani a hátsó gumik hőmérsékletét.
Bármelyik riválissal is hasonlítottuk össze a McLareneket, látszott, hogy az előnyük nagy része a 8-as kanyar után keletkezett, mert a többiek addigra hevítették túl a hátsó gumikat, a McLaren viszont sokkal közelebb tartotta azokat az ideális hőmérséklethez. Persze Andrea Stella elmondta, hogy a teljesítményveszteséghez szinte teljes mértékben a megváltozott szélirány, és nem a hőmérséklet visszaesése járult hozzá, ami így is van, de ez csak annyit jelent, hogy a McLarenek nem veszítettek a hűvösebb aszfalttal. A többiek ellenben ettől még nyertek, hiszen nem melegedett túl a hátsó gumijuk a Q2 eleji 41 fokról az utolsó Q3-as körökre 37 fokosra hűlő aszfalton.
Motor
Nemcsak a szél, az óvatosság és a hőmérséklet játszott ugyanakkor szerepet az időmérő végkimenetelében, hanem a Ferrari motorja is. Leclerc ugyanis a McLaren versenyzőihez hasonlóan azt állította, hogy az autója „nem kelt életre” a Q3-ban, a szél pedig „rosszabbá tette”, ő mégis 1 tizedet gyorsult a Q2-höz képest, míg a McLarenek több mint 5 tizedet lassultak. Ha rosszabb volt vezetni az autót, akkor mégis hogyan lehet ez?
Alighanem úgy, hogy a Ferrari vagy megoldotta, vagy egyszerűen nem szembesült az őt Silverstone-ban és Spában is hátráltató, erőforrást érintő problémával. A maranellóiak az elző két hétvégén ugyanis a motorhőmérséklet emelkedése miatt nem tudták kisajtolni az utolsó lóerőket is a Q3-ban csutkára tekert üzemmóddal, a Hungaroringen azonban változott a helyzet.
Mark Hughes szerint ennek lehetett az oka csupán az is, hogy a Hungaroringen nincsenek hosszú padlógázas szakaszok, de elképzelhető, hogy Maranellóban megoldást találtak a problémára. A GPS-adatok alapján a Ferrari ugyanis jobban gyorsult az egyenesekben, aminek csak részben a valamivel laposabb szárny az oka, a visszanyert energia leadásakor tapasztalható sebességnövekedés mértéke ugyanis elárulja, hogy a motor ezúttal gond nélkül üzemelt, ellentétben a korábbi futamok többségével.
A végére pedig egy apróság, ami ilyen kis különbségeknél azért döntő lehet: Leclerc az első Q3-as próbálkozása után maga kérte, hogy az utolsó menet előtt a csapata semmi mással ne törődjön, csak azzal, hogy a sor elején küldjék őt ki, és így tiszta pályán mehessen. A Ferrari ezt teljesítette, aminek köszönhetően a monacói a lehető legoptimálisabb felvezető kört tehette meg, ezzel szemben a McLarenek a bokszutcai sorban várakoztak.