Christian Horner bejelentkezett a Ferrari csapatfőnöki székére? Vagy esetleg már tudja is, hogy ő érkezhet Frédéric Vasseur helyére?
A múlt héten Christian Hornerrel, a Red Bull korábbi csapatfőnökével közölt interjút a The Times, amelyben az 52 esztendős szakember kijelentette: egyetlen csapatért lenne hajlandó eltekinteni attól, hogy résztulajdonosként térjen vissza az F1-be. Ez a csapat a Ferrari, amelynek irányítására John Elkann, a Ferrari elnöke 2022-ben már felkérte Hornert, aki akkor nemet mondott többek között azért, mert Maranellóban nem kapta volna meg azokat a feltételeket, amelyek a Red Bullnál megvoltak.
Mivel Hornert a bikásoktól történt tavaly nyári távozása óta több csapattal is összeboronálták, az eddig is köztudott volt, hogy keresi a lehetőségét az F1-es visszatérésnek, ám Frédéric Vasseur, a Ferrari csapatfőnökének jövője körüli pletykák, illetve az, hogy a Scuderia az idén sem fog világbajnoki címet nyerni, ismét előtérbe hozták a volt Red Bull-vezér Maranellóba igazolását. A The Race szerint azonban korántsem arról van szó, hogy megnyílt a Ferrari ajtaja Horner előtt, és saját forrásaik „világossá tették, hogy nem egészen erről van szó”.
Hornerrel ugyanis a most megjelent interjú még szeptember elején, az Olasz Nagydíj előtt készült és a volt csapatfőnök jövő hónapban megjelenő könyvének promótálása volt az apropója, azaz nem is Horner, hanem a könyv kiadója szervezte. Tehát nem a volt csapatfőnök szándékos próbálkozásáról van szó a Ferrari csapatfőnöki székének megszerzésére, hanem egyszerűen szerveztek neki egy interjút, amelyben válaszolt a jövőjét firtató kérdésre. Ezért aztána The Race tudomása szerint jelenleg nem folynak tárgyalások Horner és Elkann között egy jövőbeli szerepvállalás kapcsán.
Megadnák neki, amit utoljára Todt kapott meg?
A szaklap ráadásul úgy tudja, egy dolog, hogy Horner a Ferrari esetében elfogadna egy tulajdonrész nélküli szerepkört, de bizonyos irányítási jogkörökre továbbra is igényt tartana valahogy úgy, ahogyan az a Red Bullnál is működött, mert bár ott sem volt tulajdonrésze, vezérigazgatóként teljes fennhatósága volt a bikás istálló felett és a Red Bull versenyrészlegének fontos döntéseibe is beleszólt, mint például a versenyzőkkel vagy munkatársak szerződtetésével kapcsolatos döntések; szponzori megállapodások vagy komolyabb beruházások, mint a Red Bull motorrészlegének felállítása vagy az új szélcsatorna építése.
Jóllehet, végül ez a hatalom okozta Horner vesztét, ettől még továbbra is úgy véli, nem lehet sikeres egy Forma–1-es csapat akkor, ha nincs egyetlen személy, amely ekkora felhatalmazással vezetheti azt anélkül, hogy minden döntést jóvá kell hagynia egy felette álló vezetőnek. Ahhoz azonban, hogy Horner megkapja ugyanazt a Ferrarinál, amit a Red Bullnál megkapott, Elkannak és Benedetto Vigna vezérigazgatónak gyökeresen változtatnia kellene a hozzáállásán, hiszen Vasseur és előtte Mattia Binotto sem rendelkezett akkora befolyással, mint Horner a Red Bullnál.
A legutóbbi Ferrari-csapatfőnök, akinek ekkora hatalmat adtak – nyilván még az akkori elnök, Luca di Montezemolo által –, Jean Todt volt, az elért eredmények (hat konstruktőri és hat egyéni vb-cím) pedig bizonyították ennek a modellnek a sikerességét, ez alapján tehát nem kizárt, hogy ez lenne a helyes út, ám ettől még kérdéses, hogy hajlandóak lennének-e meglépni, illetve amennyiben igen, miként reagálna erre a csapat. Hiszen Horner érkezése jókora felfordulást okozna, mivel értelemszerűen a volt Red Bull-vezér olyan embereket hozna a Ferrarihoz, akikben megbízik, és akiket alkalmasnak tart arra, hogy közösen vezessék sikerre a csapatot, ez pedig a Maranellóra jellemző átpolitizált környezetben számos érdeket sértene, így kezdetben az lenne Horner legnagyobb feladata, hogy megelőzze a klikkesedést és valahogy mindenkit egy irányba állítva csapatot formáljon a Ferrariból.
Alighanem ő is erre a helyzetre utalt a Times-interjúban, amikor azt mondta, az őt alkalmazni kívánó csapatnak egyszerre lehet a személye „gyógymód és probléma”, majd kijelentette, végül félre kell tenni az egókat, mert egy ponton a „csapat versenyképessége fontosabbá válik az egóval kapcsolatos dolgoknál”. Horner jövőbeli ferraris szerepvállalása ezért leginkább azon múlik, hogy Elkann és Vigna – akik nyilván pontosan tudják, mire lenne szüksége Hornernek – hajlandó-e megváltoztatni a jelenlegi kultúrát és kockáztatni Horner bevonásával, vagy kitartanak a jelenlegi modell mellett. Azt nézve, hogy a Ferrari továbbra is 2007-ben nyert legutóbbi egyéni és 2008-ban konstruktőri világbajnoki címet, Vasseur irányítása alatt pedig még mindig csak utóbbiért volt harcban (2024-ben az utolsó verseny utolsó köréig csatáztak a McLarennel), és az idei szabályváltozásokat sem tudták úgy kihasználni, mint azt sokan remélték, talán nem lenne ördögtől való azt mondani: elérkezett az ideje a gyökeres átalakításnak.