Az F1 keddi bejelentése, miszerint Madrid új utcai pályájára száll át a Spanyol Nagydíj rendezési joga 2026-tól, beleillik az utóbbi idők trendjébe, a városi helyszínek térhódításába a versenynaptárban. De mire következtethetünk abból, ha csak kritikus hangokat hallani az új pálya jellege kapcsán?
Emlékezzünk arra, hogy a versenynaptárban 1991 óta megszakítás nélkül szereplő barcelonai pálya is távol áll attól, hogy a rajongók kedvenc helyszíneinek listáján kapjon helyet – az autók erősségeit és gyengeségeit jól körvonalazó, a pilóták számára kihívást jelentő sodrós vonalvezetés az előzések szempontjából általában nem szolgáltat kiemelkedő látványosságot. Most azonban, hogy a Spanyol Nagydíj másik pályára költözik, talán soha nem látott szeretet és kellemes nosztalgia árad a katalán helyszín felé, na meg ellenérzések Madrid iránt a közösségi médiában, a rajongók és az őket provokáló véleményformáló platformok részéről egyaránt.
Talán nem véletlen, hogy a Red Bull is éppen egy hete tett közzé egy szavazást Twitter-oldalán, amelyben azt az egyszerű kérdést tette fel követőinek, hogy az épített vagy az utcai pályákat szeretik-e jobban. A közel harmincezer válaszolónak 85,6 %-a választotta az állandó, épített pályákat.
What do you prefer? 🤔
— Oracle Red Bull Racing (@redbullracing) January 17, 2024
Hosszú hagyománya van már az F1 törzsrajongói között az utcai pályák elutasítottságának, azok ugyanis a természetes élőhelyüktől, a célirányosan épített helyszínekről új közegbe terelik az autókat. Monaco különlegességét éppen az adta, hogy hosszú ideig egyedüli ízig-vérig utcai helyszín volt a naptárban. Szingapúr a városi versenyzés keleti pólusaként még könnyen lement az emberek torkán, aztán viszont Baku 2016-os érkezését már inkább gyanakvó tekintetek övezték.
A városi pályák felé való orientálódás azonban jól kivehetően a Liberty Media 2017-es hatalomátvétele után vett lendületet. Azóta érkezett a naptárba Dzsidda (2021), Miami (2022) és Las Vegas (2023). Ezt fejelték most meg Madriddal, de eközben 2020-ra felépült egy félig utcai pálya Hanoi városában (a Vietnámi Nagydíj végül az azt szervező politikus bebörtönzése miatt hiúsult meg), az épített pályaként becsatlakozó Katar belebegtette, hogy egy utcai pályára szeretné átköltöztetni az F1-et, és nemrég Oszaka is bejelentkezett egy hasonló tervvel, ami akár a nagy kedvenc és klasszikus Szuzukát is veszélybe sodorhatja.
Eközben élesben is letesztelhetett a sport újra vagy először olyan épített pályákat, mint Mugello, a Nürburgring, Portimao és Isztambul, amelyek a világjárvány alatt, kényszerből ugrottak be egy-két évre, de az emlékezetes versenyeik és a pozitív visszajelzések sem voltak elegendők ahhoz, hogy napirendre kerüljön a maradásuk, csak Imola tudta megvetni a lábát a naptárban.
Eldőlt: új utcai pálya váltja az F1 egyik klasszikus helyszínét
A korábbi világbajnok Damon Hill Madrid példáján egy rövid, de velős kommentárral foglalta össze mindazon érdekeket, amelyek vonzóvá teszik a városi pályákat az agresszív terjeszkedési és népszerűsítési stratégiát folytató F1 számára.
„Az odajutás könnyebb lesz, hasonló ahhoz, mintha egy futballstadionba mennénk, hiszen a tömegközlekedés már működik. A környezetre gyakorolt hatások tekintetében is kipipál majd néhány célkitűzést, hiszen az utóbbi idők bejelentéseiből látszik, mennyire fontos a sportnak a fenntarthatóság hirdetése. Emellett ott van az a tény, hogy egy fővárosról beszélünk, és van egyfajta vágy arra, hogy a versenyeket minél közelebb vigyék a lakott területekhez, hiszen így sokkal könnyebben megközelíthetőek” – mutatott rá Hill, aki a Sky Sportsnak beszélt.
Való igaz, hogy míg a barcelonai pálya hasonló távolságra, nagyjából félóra autóútra van a várostól, mint a Hungaroring Budapesttől, addig a madridi helyszínre egy kényelmes metrózással is ki lehet majd jutni. Azok az emberek pedig, akik nem az F1 törzsrajongói, vagyis akiket a sport elsősorban a madridi lelátókra vár, aligha tartják fontosnak leírni a közösségi médiában, hogy örülnek vagy sem az új versenyhelyszínnek – így mint a legtöbb esetben, most is a negatív vélemények a leghangosabbak.
Az F1-es mezőny tagjai közül eddig csak Carlos Sainz véleményezte az új pálya érkezését, ő pedig spanyolként, ráadásul Madrid szülöttjeként természetesen örül, hogy hazájában tovább terjeszkedik a sport.
Járd be az új madridi F1-es pálya helyszínét velünk! (képek)
A többiek kapcsán egyelőre korábbi nyilatkozatokhoz tudunk visszanyúlni. Max Verstappen hagyományőrző, felhajtáskerülő hozzáállása jól ismert, másfél évvel ezelőtt pedig már tett egy kiállást az utcai pályák térnyerése ellen, ami most, a madridi bejelentés kapcsán ismét előkerült.
„Én az érzelmeket szeretem, már gyerekkoromban is az érzelmek miatt szerettem meg a sportot, és nem a show miatt. Egy igazi versenyzőnek ez nem számít. Egy utcai pályán a versenyautó nem igazán tud életre kelni, nem annyira élvezetes ott vezetni, mint az igazi versenypályákon. Spából, Monzából ellenben rengeteg érzelem és szenvedély árad. Hihetetlen érzés ott látni azt a sok rajongót, és egészen feltüzelt állapotban ülök be az autóba. Megértem, hogy a rajongókat talán egyéb dolgokkal is szórakoztatni kell a pálya körül, de szerintem fontosabb lenne elmagyarázni nekik, hogy mit is csinálunk” – mondta Verstappen még 2022-ben.
Madrid várható érkezéséről már tavaly is hallani lehetett, akkor nyilatkozva pedig Lewis Hamiltonnak a rövid életű és nem túl élvezetes valenciai pálya rémképe ugrott be, ahol 2008 és 2012 között rendeztek versenyt a város kikötőjében. „Remélem nem olyan lesz, mint Valencia, amin nem volt a legélvezetesebb a vezetés. De nem szeretném elveszíteni Barcelonát, kedvelem azt a várost” – hangzott Hamilton véleménye.
Az F1 által vett irány azonban nem vált általános trenddé a világ autósportjának élvonalában. Persze vannak sorozatok, amelyek eddig sem vetették meg az utcai pályákat (IndyCar), meg olyanok is, amelyeknek egyáltalán nem testhezálló (hosszútávú versenyzés), az viszont érdekes, hogy a legjobb összehasonlítási alapot jelentő Formula E ellentétes mozgásokat végez jelenleg, hiszen a kezdetek óta utcai versenyzésre berendezkedő elektromos széria egyre inkább nyit az épített pályák felé. Idén ott van az FE naptárában az IndyCar által használt Portland és az F1-ből ismert Sanghaj és Mexikóváros épített pályája, emellett Romából Misanóba költözött az olasz forduló is. Az ő esetükben is ott volt a rajongói elvárás, hogy valódi versenypályákon is megmutassák az autók tempóját, ami pár év múlva, a gyorsabb negyedik generációs autókkal talán valóban látványosan is fog mutatni. Ugyanakkor nehéz megítélni, hogy mennyire a sorozat vezetőinek akarata, és mennyire a kényszer tereli ki az FE-t a városközpontokból, hiszen a bajnokság eddig kevés lokáción tudta hosszú időre megvetni a lábát, s gyakran a helyi politikai vezetés vagy a lakosság tiltakozásai miatt kellett visszavonulót fújnia egyes helyszínekről.
De míg az FE naptárában továbbra is nagyjából fele-fele arányban található meg a kétféle pályatípus, az F1-ben idén is csupán hat városi versenyt rendeznek a 24-ből (a részben közutakat használó, de nem városi közegben létező, s jobb megítélés alá eső Montrealt és Melbourne-t nem számolva).
Tehát csupán a versenyek egynegyede zajlik utcai pályán, ami önmagában azért nem egy olyan tragikus szám, ami miatt bárkinek is érdemes lenne kitérnie a hitéből vagy a sport iránti szeretetéből. Persze ha hozzávesszük, hogy (csekély átfedéssel) az F1-es hétvégék egynegyede sprintversenyes is, ami szintén egy Liberty-féle, és hasonló érzéseket kiváló újítás, és ezeknek a számoknak inkább a növekedése, semmint a csökkenése várható, ráadásul a versenyzői tiltakozások megragadnak a nyilatkozatok szintjén, akkor nem árt, ha kicsit másmilyen dinamikájú F1-re rendezkedünk be, mint amit annak idején megszerettünk.