Az érzelmeket egyelőre kordában tartják, talán ezért sem annyire kihegyezett erre a figyelem, de ha Lando Norris és Oscar Piastri így folytatják, a legszorosabb csapattársak közötti bajnoki csata fűződhet a nevükhöz a szezon végeztével.
Több ikonikus bajnoki rivalizálást is fel tudunk sorolni az F1 múltjából, amikor két versenyző az egész szezonon át kerülgette egymást a tabella élén, s csak a szezonzárón dőlt el közöttük a vb-cím sorsa. Máig az utolsó, és alighanem az egyik legjobb példa erre a 2021-es hajsza Lewis Hamilton és Max Verstappen között, amelyben az utolsó futam utolsó körében történt előzés döntött, míg csapattársak esetében legutóbb a Mercedesen belül volt egészen kiélezett a harc Hamilton és Nico Rosberg között, különösen 2014-ben és 2016-ban.
Egy mutató szerint azonban ezek egyike sem tartozik a legkiegyenlítettebb bajnoki csaták közé, amit viszont idén Norrisnak és Piastrinak még van lehetősége elérni. Akadt ugyanis néhány olyan szezon az F1 történetében, amelynek egyetlen pillanatában sem nőtt egy futamgyőzelemnyinél nagyobbra a pontkülönbség a tabella első és második helyezettje között, és ez az eddigi 14 futam alapján igaz 2025-re is. A pontversenyt az első négy verseny után Norris, a következő tíz végén pedig Piastri vezette, ezalatt pedig 22 egység volt köztük a legnagyobb különbség – ez a Kanadai Nagydíj után alakult ki, kettőjük eddigi legnagyobb csörtéjének nyomán, amikor Norris a célegyenesben hátulról csapattársának hajtott, majd a falnak ütközött és kiesett. A brit viszont az azóta eltelt négy versenyen szerzett három győzelmével kompenzált, és a nyári szünetre Piastri már csak 9 pontos előnnyel mehetett el.
Norris egy győzelem után is képes lelkileg kicsit megroggyanni
Mivel egy győzelemmel 25 pont szerezhető, idáig minden futam rajtjánál igaz volt, hogy a pontversenyt vezető McLaren-pilóta egy rossz eredménnyel azonnal elveszítheti az elsőséget csapattársával szemben. A pontosztozkodás szempontjából ennyire feszült, kiegyenlített szezon utoljára a 2010-es volt – ott ugyanis a teljes 19 futamos idény lezajlott úgy, hogy sohasem tudott egy győzelemnyi pontelőnynél többel meglógni az éllovas – olyannyira, hogy 14 pont volt a maximális különbség az első két helyezett között a szezon során. De 2010 sok szempontból extrémszoros volt: 6 különböző versenyző állt a tabella élén, 9 alkalommal történt helycsere az első helyen, a szezonzárón pedig még 4 pilótának volt matematikai esélye a vb-címre – ezek mindegyike rekord.
Ezt megelőzően a 2008-as szezon is megfelel a kritériumainknak – akkor még csak 10 pont járt a győzelemért, de sohasem nőtt 9 fölé a különbség az év során a bajnoki csatában, amelynek főszereplői Hamilton és Felipe Massa, mellékszereplői Kimi Räikkönen és Robert Kubica voltak.
Korábban 1999-ben találunk ilyen szoros szezont, amely Mika Häkkinen és Eddie Irvine között zajlott, balesetéig még Michael Schumacher részvételével, innen viszont már egészen 1974-ig kell visszautaznunk a következő esetig: a mclarenes Emerson Fittipaldi győzte le ekkor a ferraris Niki Laudát és Clay Ragazzonit úgy, hogy 5-nél nagyobb sohasem volt az éllovas pontelőnye, miközben a győzelemért 9 járt.
A hőskorból öt további idényt találunk (1950, 1956, 1958, 1961, 1964), amelyekben mindvégig egy futamgyőzelmen belül voltak a lemaradások, ám az akkor még nagyon rövid szezonok árnyalják a képet, az a tény pedig, hogy csak az adott számú legjobb eredmény számított bele a pontversenybe, a matekot.
Ezen korai öt idény emiatt nem is vehetőek igazán releváns mintának, a modernkori példákból viszont látható, hogy azok mindig legalább két csapat rivalizálása során születtek. Az idei lehet az első olyan alkalom, amikor egy domináns istálló két pilótája harcol a bajnoki címért úgy, hogy egyetlen pillanatra sem nő közöttük nagyobbra a különbség annál, mint ami egy futam alatt behozható. Hogy ez végig így maradjon, ahhoz persze még a hátralévő tíz versenyen át egymás nyakán kell lihegnie Piastrinak és Norrisnak.
Hogy a kettőjük közötti feszültség, indulatok, sárdobálás mértéke egyáltalán nem olyan, mint azt a korábbi szoros bajnoki csaták szinte mindegyikében megszokhattuk? Ez nézői szempontból talán kevésbé megragadó, ám a cél elérése, a békesség megőrzése szempontjából rendkívül hatékony, és a két pilóta mentalitását, valamint a McLaren ennek érdekében végzett munkáját dicséri – erről a csapatvezető, Andrea Stella beszélt is a Hungaroringen.