A tavalyi és az idei szezon között amiatt is volt olyan szokatlanul intenzív a pilótakeringő, mert több csapat már egy évvel a 2026-os átfogó szabályváltozások előtt állandósítani igyekezett a versenyzői felállását, hogy a jövő évtől eggyel kevesebb legyen az ismeretlen tényező. Ehhez képest még mindig elég sok ülést találunk a mezőnyben, amelynek sorsa bizonytalan.

Évtizedeken át pofonegyszerű volt a képlet a Forma–1-ben: minél előkelőbb helyen végez egy csapat a bajnokságban, annál nagyobb részt szakíthat ki az istállók között szétosztott kereskedelmi bevételekből, a jobb eredménynek tehát csak előnyei voltak. A 2020-as években azonban már ez sem ennyire egyértelmű.

Fernando Alonsót másolná aktív életkorban George Russell, aki biztos benne, hogy ha 40 éves kora felett is az F1-ben marad, egyszer biztosan el fog jönni a szezon, amelyben esélye lesz világbajnoki címet nyerni.

Saját kollégái és főnöke szerint is az teszi kiemelkedővé és példaképpé Max Verstappent a jelenlegi mezőnyben, hogy éjjel-nappal az autóversenyzésnek él – a holland szerint azonban van az életében egy tényező, ami képes teljességgel zárójelbe tenni mindazt, ami a versenyhétvégéken történik vele.

Charles Leclerc morgó hangon kiáltozik, miközben Lewis Hamilton széles mosoly kíséretében elsétál a győzelmekkel, sőt egy alkalommal a brit még nagyvonalúan meg is áll a pályán, hogy bevárja ellenfelét. Hogy mi történt a Ferrarinál? Előkerültek a videojátékok!