A Red Bull figyelmeztette riválisait: innentől kezdve csak még jobbak lesznek.
Két héttel azerbajdzsáni győzelme után Daniel Ricciardo ismét a dobogóra állt, méghozzá nagyon is kecsegtető tempót diktálva, ugyanis csak hat másodperccel maradt el a győzelmet megszerző Valtteri Bottastól és viszonylag könnyedén maga mögött tudta tartani a másik Mercedesszel előretörő Lewis Hamiltont. A Red Bull motorteljesítménybeli hátránya ellenére tudott ilyen erős pozícióban zárni, az elkövetkező versenyeken pedig, ahol nem számít annyira a motorerő, még veszélyesebbek lehetnek a Ferrarira és a Mercedesre.
„Reméljük, hogy a tradicionálisabb pályákra érkezve még többet faraghatunk a lemaradásunkból” – bizakodik Christian Horner, a Red Bull csapatfőnöke. „Amikor Hamiltonnak megjött az üzenet, hogy tekerje fel a motorját az utolsó 10-15 körre, ami körönként négy-öt tizedet jelentett neki, még akkor is képesek voltunk tartani a pozíciónkat. Tíz másodpercen belül végeztünk a győztes autóhoz képest, és mindezt safety caros fázis nélkül. Kétségtelenül előreléptünk, és ennél már csak jobbak leszünk. A gyárban mindenki eszméletlen keményen dolgozik; remélhetőleg továbbra is kerülnek majd fel a teljesítményt szerző alkatrészek az autóra, és egyaránt remélem, hogy motorfronton is javulni fognak a dolgok.”
Ricciardo az elmúlt öt futam mindegyikén a dobogón végzett – megsüvegelendő teljesítmény, ha figyelembe vesszük, hogy elvileg az első négy helyen a Ferrarinak és a Mercedesnek kellene végeznie –; ennek is köszönhető, hogy az összetettben az ausztrál még lőtávolban van Sebastian Vettelhez képest, habár az esélyei nem túl nagyok a bajnokság megnyerésére.
„Hihetetlenül jól vezet” – dicsérte pilótáját Horner. „Ausztriában hiba nélkül hozta a versenyt, az első körben is zseniális volt, ahogy Kimit megelőzte – határozott, de sportszerű –, és az utolsó tíz köre pedig mind időmérős kör volt. A második szektorban igazán nagyot kellett alkotnia, hogy kívül kerüljön a DRS-zónából vagy hogy a célegyenesnél nyolctizedes előnye legyen, nehogy Lewisnak kedve szottyanjon megelőzni, és pontosan ezt is tette. Hatalmas nyomás alatt volt, mint Montréalban, de ezúttal is teljesített. Zsinórban az ötödik dobogóját húzta be, köztük egy nagydíjgyőzelemmel, méghozzá olyan pályákon, ahol nem éreztük magunkat a legkényelmesebben. Az utóbbi három pályán kiütköztek a gyengeségeink is, így két harmadik hely és egy győzelem elég tisztességes.”