Közel háromszor több előzést hozott a verseny az idei Ausztrál Nagydíjon, mint a tavalyin – hirdették a Forma–1 közösségi oldalai nem sokkal a leintés után. Ez az örömhír azonban nem sok hozzászólót tévesztett meg, és ezt a moderátorok is hamar érzékelték.
Talán nem túlzó nagy szavakkal dobálózni: válságba sodorták a Forma–1-es versenyzés minőségét a 2026-os szabályok. A melbourne-i dobogós versenyzőkön és csapatokon kívül lépten-nyomon olyan véleményekbe lehetett botlani a paddockban, amelyek a versenyzői képességek szerepének elvesztése miatt méltatlankodtak az autók energia-visszanyerését fő fókuszba helyező új regulák miatt. A kanyarvételi sebességeknek gyakran már nem az autók képessége, a gumik állapota vagy a pilóták rámenőssége szab határt, hanem az az elv, hogy alacsonyabb sebességi fokozatban bevéve több energia tölthető vissza az akkumulátorba, összességében pedig ezzel gyorsabban lesz teljesíthető a következő kör – amelyben aztán megint ugyanilyen módon kell majd vezetni.
A kritikák fő hangadói Max Verstappen és Lando Norris voltak, akik arra az abszurd helyzetre is rámutattak, hogy egy csata közben sem tudhatják biztosan, elegendő elektromos hajtás lesz-e majd felszabadítható az előzéshez, hiszen az autó menet közben is tanuló rendszerére nincs ráhatásuk. A verseny képében ez temérdek pozíciócserét eredményez, mert amely versenyző a pálya egy pontján több energiát felszabadítva sikerre visz egy előzést, az a kör későbbi pontján jó eséllyel már küszködni fog az energiamennyiségével, és könnyű prédává válhat az üldöző számára a visszaelőzésre.
Nézőként külső kameraállásból figyelve talán nem is annyira szembeötlő az autók vezetési igényében történt különbség, ám fedélzeti kamerából, a motorhangot hallva már elég lehangoló, hogy miközben a versenyző még padlógázon halad az egyenesben, az akkor is bekapcsoló energia-visszanyerés (super clipping) hatására a sebessége csökken, és a pilóta elkezd lefelé váltani. Talán nem véletlen, hogy a sebességmérő grafikon is gyakran hiányzott a képről az ilyen felvételek során a szezonnyitó hétvégén.
Hogy ez nem a jó irány az F1 jövője szempontjából, azt már a sport döntéshozói is érzékelték, és a hírek szerint akár már a Kínai Nagydíjtól szabályváltozás érkezhet az autók energiahasználatában, ami végleges megoldást aligha jelent majd, de egy sebtapasszal azért enyhítheti a sport legégetőbb problémáit.
Bár a szezon első versenyhétvégéjére nyilvánvaló volt, hogy a közösségi médiában legaktívabb rajongók is átlátják a helyzetet és egyáltalán nem szívlelik a sport jelenlegi állapotát, az F1 mégsem tudott ellenállni, hogy megragadja a vasárnap egyik statisztikai mutatóját, és az új szabályok sikereként állítsa be azt.
Action EVERYWHERE you looked 😍#F1 #AusGP pic.twitter.com/rTlBSlkzAc
— Formula 1 (@F1) March 8, 2026
„Akció, bármerre is néztél” – üzeni csillogó szemekkel ez a bejegyzés az X-en, miközben a képen az olvasható, hogy a 2025-ös Ausztrál Nagydíj 45 előzésével szemben az idei már 120 előzést termelt.
Az első furcsasággal a posztara pillantva máris szembesülünk, hiszen egy értesítés arról tájékoztat, hogy az F1 cenzúrázza a véleményeket a kommentek között. Érdekesség, hogy az X-en két extra kattintással az elrejtett üzeneteket is meg lehet nézni (azaz nem is igazán lehet őket elrejteni), a listában pedig kizárólag olyan véleményeken görgethetünk keresztül végeláthatatlanul, amelyek arról szólnak, hogy az F1 tönkretette a sportot az új szabályokkal. És közel sem fűztek minden üzenetbe káromkodást, szóval nem lehet ezt tekinteni a szűrés fő szempontjának. Facebookon azért szép számmal láthatók az elégedetlenkedő hozzászólások ugyanezen kép alatt – nyilván egy ekkora ismertséggel rendelkező globális vállalatnál egy idő után lehetetlen küldetés felvenni a harcot a nem tetsző véleményekkel.
A Forma–1 közösségi felületeinek kezelőinél jobban talán senki nem követi a rajongói reakciókat, így bizonyosan tisztában voltak vele, hogy milyen ellenszenvhullám várható egy ilyen poszt alatt, de mégis beleálltak, vagyis a maguk fejére hozták a bajt ahelyett, hogy elállnak ettől az önreklámtól és ezáltal mérséklik az indulatok elszabadulását. Ezzel pedig már a sikerpropagandák működési elvének ingoványos talajára jutunk, ahol fontos mérlegelési szempont lehet, hogy a kritikus kommentelők bizalmát ígyis-úgyis elvesztették már a posztolás előtt, viszont jókora többségben lehetnek azok, akik felületesebben követik a sportot, csak pár másodperc alatt átgörgetnek ezen a jó hírt közvetítő poszton, és rögzítik annak üzenetét magukban anélkül, hogy rápillantanának a hozzászólásokban zajló lincshangulatra.
Az a 120 valójában csak 39?
Érdemes belemenni abba is, hogyan jöhetett ki ez a 120 előzés, aminek a közvetítésbe csak töredéke került bele. Erre nincs egységes vagy hivatalos mérési módszer, így az a néhány platform vagy szerkesztőség, akik nyilvántartást vezetnek az előzések számáról versenyenként, mind a saját lefektetett elveik mentén számítják ki, mit tartanak előzésnek, és mit nem.
Az F1 hivatalos csatornái csak pár éve kommunikálnak előzési számokat, rendszerint akkor, ha egy szokatlanul magas szám jön össze. Az Autosport.com saját adatbázisában, a Forixon viszont egészen 1983-ig visszamenőleg visszakereshetők az előzési számok minden egyes futamra. Ha valamilyen statisztikához előzési adatokra van szükségünk, mi is rendszerint az ő értékeikre hivatkozunk. A Forix azonban mindig nagyon eltérő, sokkal alacsonyabb számokat hoz ki, mint maga a Forma–1. Míg az F1 szerint 45-ről 120-ra nőtt az előzések száma egy év leforgása alatt az Ausztrál Nagydíjon, addig a Forixnál a tavalyi 16-ból idénre 39 lett.
Ez akkora különbség, hogy jogosan merülhet fel, a két adatkészítő talán nem is ugyanazt az autóversenyt nézte! De akkor mégis, vajon melyik a valós szám?
A maga módján mindkettő, ám van két fő eltérés a két számítási módszer között, amelyek mindig is felelősek voltak ezért a nagy különbségért, ám az, ahogyan a versenyzés az új szabályok mellett kinéz, csak tovább nyitotta az ollót.
Az egyik, hogy a Forix sohasem veszi számításba a rajt és az első kör pozíciócseréit, vagyis minden esetben a második kör kezdeténen állása a kiindulási pont. Ennek egyik oka, hogy a rajtnál, a célegyenesben és az első kanyaran való helyezkedés során sokszor csak szubjektíven lehet megítélni, hogy mikor ment el valaki a másik mellett, mi számítson előzésnek, vagyis temérdek vitás pontot tartalmazna ennek figyelembe vétele. Az F1 viszont az első kör helycseréivel is kalkulál, ami idén Melbourne-ben az autók eltérő rajtolási hatékonysága miatt igencsak megsokasodott – bár ők nem közölnek részleteket arról, hogy mit számítottak előzésnek, így nem derül ki a pontos módszertanuk.
A másik eltérés pedig, hogy a Forixon mindig csak a körök végének állását hasonlítják össze, vagyis ha egy körben két autó oda-vissza megelőzte egymást (mint most Charles Leclerc és George Russell megtették a 8. körben), az náluk 0 előzésként lesz regisztrálva, az F1-nél viszont 2 előzésként. Az új szabályok fentebb részletezett hatása mellett pedig idén kifejezetten gyakori jelenséggé válhat, hogy az előző versenyző védtelen marad a visszatámadással szemben a következő egyenesek valamelyikében.
Így valójában nincs egyértelmű válasz arra, hogy hány előzést hozott egy futam: abban, hogy a körön belüli dupla helycseréket is számolja, inkább az F1, a rajt figyelmen kívül hagyásával pedig inkább a Forix eljárása áll közelebb a realitáshoz. És persze az vesse az F1-re az első követ, aki nem az elérhető legmagasabb számmal kampányolna a saját terméke mellett egy pozitív statisztikai mutató hirdetésekor.
A Sebességkirály után itt a Sebességmester!
Az előzésmizériával még nem volt vége a jóhírkampánynak, az F1 ugyanis a szómágia erejéhez nyúlt, hogy egy másik magas számmal az új autók gyorsaságát is aláhúzza.
Tudtátok, hogy a 14. helyen két kör hátrányban célba érő Franco Colapinto lett az Ausztrál Nagydíj Sebességmestere? Ezt az új műszót frissen hozták létre egy új névleges díjként, hogy a pole-pozíció, a leggyorsabb kör, a leggyorsabb kerékcsere, a hónap előzése és a nap versenyzője után a verseny során elért legmagasabb sebesség mellé is oda lehessen biggyeszteni az egyik szponzor nevét.
Az Alpine argentin pilótája 344 km/órás tempót ért el friss lágy gumikon a verseny hajrájában, miközben Gabriel Bortoleto szélárnyékából kibújva visszavette a körét az Auditól. Ebből is lett egy bejegyzés az F1 közösségi oldalain, és noha kétségtelen, hogy az autók idén jobban gyorsulnak, mint tavaly, ám a csúcsebességüket már jóval a féktáv előtt elérik, mielőtt életbe lépne a tempócsökkenéssel járó super clipping. Ennek a videónak a végén is hallható, ahogy az erő szinte „elfogy” az Alpine-ból, miközben Colapinto továbbra is a padlógázos szakaszon halad – menetrendszerűen itt is megérkeztek a méltatlankodó kommentek, amelyek közül szép számban kerültek a rejtettek közé is.
Catch him if you can! 💨
The first-ever @aramco Speed Master is Franco Colapinto, clocking the fastest speed at the Australian Grand Prix 🤝#F1 #AusGP pic.twitter.com/2onxA9bSjq
— Formula 1 (@F1) March 9, 2026
Fontos (jó, egyáltalán nem fontos, de érdekes), hogy a Sebességmester nem összekeverendő a Sebességkirállyal, hiszen ilyen titulust is osztottak már az F1-ben egyetlen szezonban, 2021-ben. Az volt az az év, amikor megérkeztek a sprintversenyek az F1-be, ám a pole-pozíciót még nem annak a versenyzőnek írták jóvá, aki megnyerte az időmérőt, hanem annak, aki a sprintversenyen első helyen végezve kivívta a vasárnapi futamon való élről rajtolás jogát. Ezzel a Pirelli hoppon maradt, hiszen minden időmérő után ők adták át a pole-pozícióért járó díjat a pilótának egy miniatűr gumiabroncs formájában. Ebben az évben viszont (máig egyedüliként) az időmérő és a pole-szerzés nem ugyanazt az eseményt jelentette, így a szómágia eszközével élő gumicég előállt a Sebességkirály titulussal, hogy valakit mégis díjazni tudjon a kvalifikáció után.
A szabály a következő évtől változott, így a 2021-es három sebességkirályi cím maradt az összes, amit kiosztottak: egyet Lewis Hamilton, egyet Max Verstappen, egyet pedig Valtteri Bottas zsebelt be. Most csatlakozott hozzájuk az F1 első Sebességmestere is, Colapinto, és sok újabb érkezésére van kilátás a szezon során…