Csak túlzó kijelentés, vagy valós problémára világítanak rá Christian Horner szavai, amelyek az idei szezon utolsó négy futamára hat autós mezőnyt vizionálnak? Utóbbi mindenképp igaz, miközben szokás szerint mindenki a saját pecsenyéjét sütögeti, ami csak bonyolítja a dolgokat.
Christian Horner vészjósló kijelentést tett a Spanyol Nagydíj alatt, mondván az infláció és a csapatok működéséhez kellő költségek emelkedése oda vezethet, hogy akár hét istállónak is ki kell majd hagynia az idei szezon utolsó négy futamát. Nem mindenki ért azonban egyet a Red Bull csapatfőnökével, mint ahogyan azzal sem, hogy meg kell emelni az idei évre 140 millió dollárban meghatározott költségplafont.
Horner a paddockban tapasztalható konszenzusra hivatkozott a hét csapat említésekor, és kiemelte, hogy a középmezőny istállói nagyon szenvednek az infláció miatt, ami az év második felében csak tovább nőhet. A 140 millió dolláros kerettel számolva azok esetében, akik el is költenek ennyit egy szezonban, a 6%-ot meghaladó infláció 8,4 millió dolláros túlköltekezésnek felel meg, a The-Race.com szerint ugyanakkor a szállítási költségek, rezsiköltségek, anyagköltségek, és az energiaellátáshoz kapcsolódó egyéb szempontok egyes esetekben drasztikus drágulása még ennél is nagyobb túlköltést eredményez
Így jelenleg két lehetőség áll fenn: vagy növelik a költségplafont, vagy máshol spórolnak. A The-Race-nek néhány istálló elmondta, utóbbi eshetőség akár létszámleépítéshez is vezethet, ami nyilván senkinek nem érdeke. A szaklap szerint a Ferrari, az Aston Martin, a Mercedes és még a McLaren is a plafon megemelése mellett van, utóbbi esetében pedig ez azért nagy szó, mert korábban tűzzel-vassal kiállt a költségplafon bevezetése és minél lejjebb szorítása mellett.
„Számunkra világos, hogy a sportágnak abszolút szüksége van arra, hogy ragaszkodjon a költségvetési plafonhoz. Nem titok, hogy nagy mértékben kardoskodtunk a bevezetése és amellett, hogy a mostani számok legyenek érvényben – nyilatkozta Andreas Seidl, a wokingiak csapatfőnöke, majd ő is kiemelte, hogy a jelenlegi helyzet ezzel együtt is tarthatatlan. – Csak nézzék meg a közüzemi számláink és a szállítási költségeink hihetetlen növekedését! Lehetségesnek kell lennie egyeztetni az összes csapattal és az FIA-val, hogy igazságos megoldást találjunk.”
„Most már a szezon közepén vagyunk, mindenki felkészült rá, hogy beférjen a költségvetési plafon alá, de ezek között a kivételes körülmények és áremelkedések mellett lehetetlen megtenni ezt. Ezért gondolom, hogy igazságos lenne a csapatoknak egymás között megoldást találni. A mi szempontunkból ez azt jelenti, hogy igazságos lenne növelni a plafont, talán azokhoz a specifikus költségekhez kötötten, amelyek megemelkedtek.”
A költségplafon növelését pedig akkor lehetne ebbe az évben végrehajtani, ha a tízből nyolc csapat beleegyezik. A The-Race szerint jelenleg nem szavaznának ennyien igennel, noha a mezőny több mint fele támogatná az emelést.
Az Alpine szerint inkább spórolni kellene
Érdekes helyzetben vannak azok az istállók, amelyeknek éves költségvetése nem éri el az évi 140 millió dollárt, hiszen ők akkor sem tudnának többet költeni, ha lehetőségük lenne erre. Ebben a szituációban van az Alpine is, amelynek csapatfőnöke viccesen megjegyezte: nem bánná, ha több csapat is kihagyna négy versenyt az év végén, mert azzal ők előrébb végeznének. Otmar Szafnauer ezután Horner szavaira utalva visszakérdezett: „tervezzünk is ezzel, vagy csak tréfás kedvében volt?”
Szafnauer azzal érvel, hogy az infláció növekedése már egy ideje zajlik, és ha ők bele tudták ezt tervezni az idei költségvetésükbe, akkor erre a többi csapatnak is képesnek kellett lennie. „Nem támogatjuk a költségplafon megemelését. Már korán meghatároztuk a költségvetésünket, és egy kicsit számoltunk benne az inflációval, mert az nem csak úgy jött. Ha megnézzük, már decemberben is 7%-os volt, a legtöbb csapat pedig november és december között határozza meg a következő évi költségvetését.”
„Úgyhogy ez minket nem ért meglepetésként, így terveztünk vele. Továbbra is a költségplafon alatt vagyunk, még ha nem is számoltunk olyan magas szállítási költségekkel, mint amilyenekkel most szembe kell néznünk. Ha nekünk megy ez, akkor bizonyára a többieknek is.”
Az Alpine csapatfőnökének ugyanakkor arra is van javaslata, hogy mit kell tenni az infláción túli, egyes esetekben extrém módon megemelkedett költségekkel. Röviden: máshonnan kell elvenni hozzájuk a pénzt.
„Jelentős fejlesztési költségvetést különítünk el egy évre, különösen egy olyan idényben, amelyben újak a szabályok. Rengeteg pénzt költünk fejlesztésre, mert végső soron ebben az évben fejlesztési verseny zajlik. Úgyhogy, amikor a szállítási költségek 2,5-3,5 millió dollárral emelkednek, és a fejlesztési költségvetésed 20 millió dollár, nem tudod azt 17 millió dollárra csökkenteni, hogy továbbra is a plafon alatt maradj? De igen” – jelentette ki Szafnauer.
„Ez viszont korlátozza a fejlesztéseidet, miközben fejlesztési versenyben vagy. Így aztán, ha megvan a pénzed, sokkal könnyebb az FIA-hoz menni és a költségplafon megemeléséért lobbizni, miközben a fejlesztési költségvetésed is ugyanakkora marad” – mutatott rá a nagycsapatok szándékai mögött húzódó valós indokokra az Alpine csapatfőnöke.
Az Aston Martin köztes megoldást javasol
Mike Krack, az Aston Martin csapatfőnöke eközben úgy látja, hogy Horner szavai „kissé túlzóak” azt illetően, hogy futamokat kell majd kihagyniuk, és ő nem gondolja, hogy ez meg fog történni. Ezzel együtt támogatja az emelést, de kizárólag úgy, ha az az infláción alapul.
„Nem lenne szabad azért megemelni a költségplafont, mert egyesek nem tudják kontroll alatt tartani a költéseiket – szögezte le a német szakember. – Ugyanakkor az ukrajnai és oroszországi helyzet felsrófolta az energiaárakat, a légi szállítás nagyon drága lett, ezt pedig nem tudtuk beletervezni a költségvetésbe (lévén, az ukrajnai háború februárban robbant ki – a szerk.). Ezért támogatjuk az infláción alapuló emelést, azt viszont, hogy csak úgy emeljünk, nem.”
Az emelés mellett szól az is, hogy a pénzügyi szabályozások és a költségplafon megváltoztatásának lehetőségét eleve fenntartották a menet közben tesztelt hatékonyságuk függyvényében, és már folyamatban vannak olyan módosítások a jövőre nézve, amelyek biztosítják, hogy a szabályozás hatékonyabb legyen, és minden téren a valódi célt szolgálja. Seidl szerint emiatt is lenne jó lehetőség a mostani helyzetben változtatni.
„Még mindig a költségplafon bevezetésének korai szakaszában járunk, ezért normális, hogy párbeszédet folytatunk az FIA-val és az F1-gyel a tapasztalatokról, és arról, hogy miként javíthatunk a helyzeten a későbbiekre nézve – nyilatkozta a McLaren csapatfőnöke. – Az egyik, hogy megnézzük, mi a helyes mechanizmus a költségplafon infláción alapuló emelésére. Volt egy két évvel ezelőtt, a szabályok megalkotásakor meghatározott mechanizmus, ami 2024-től lépett volna életbe. Jelenleg ez is a felülvizsgálat tárgyát képezi. Ez a helyes mechanizmus? Vagy fejleszthetünk rajta, hogy jobban reagáljunk a világban jelenleg zajló folyamatokra?”
A McLaren csapatfőnöke szerint a helyes megoldás lehetővé teszi majd a megfelelő változtatásokat anélkül, hogy a költségplafon jövőre már 135 millió dollárosra csökkenő tervezett összege kicsússzon az irányításuk alól. A szkeptikusok – mint például Szafnauer – azonban pont ettől tartanak.
„Tegyük fel, hogy az infláció 10%-os, a költségplafon pedig 135 millió dollár. 10% esetén ezt megemeljük 145 millióra, a következő évben viszont már nem tíz milliót adunk hozzá, hanem 14 és felet. Ez az egész csak folytatódni fog, és ebben az esetben visszajutunk oda, ahol voltunk, mielőtt észrevennénk” – érvelt a román származású szakember.
Valamilyen megoldás lesz
Az biztosan kijelenthető, hogy valós próblémát okoznak a csapatoknak az elszálló költségek, és nem csak fejlesztésre szeretnének költeni egy kicsit többet azok, akiknek van miből. Az ugyanakkor az F1 és a csapatok érdekeivel is szöges ellentétben áll, hogy versenyektől maradjanak távol, ezért vagy így, vagy úgy, de találni fognak valamilyen megoldást. Az is védhető álláspont, hogy kell a pénzügyi szabályozásokba egy olyan mechanizmus, ami a költségek elszállása nélkül kompenzálja a gazdasági ingadozásokat.
Ám, mint az F1-ben mindig, ebben az esetben is közrejátszik, hogy közben a csapatok minden eszközzel igyekeznek előnybe kerülni a riválisokkal szemben. Ezért, akiknek van pénze, csak a költségplafon miatt nem költhetnek többet, értelemszerűen a növelés mellett fognak kampányolni, mert így előnybe kerülhetnek azokkal szemben, akiket nem a költségplafon, hanem a saját forrásaik korlátoznak. Utóbbi csapatok pedig ezután is kénytelenek lesznek saját forrásaik átcsoportosításával megoldani a váratlan helyzeteket, és adott esetben elvenni a fejlesztésre szánt büdzséből, amivel csak tovább nő a szakadék ez élmezőny és a középmezőny között.
Hogy milyen megoldással lehet biztosítani, hogy ez ne történjen meg, az lesz az igazán nagy feladata az F1-nek.