Elképesztő dolgokat hozott a Forma-1 brazíliai futama, majd pedig ez visszatükröződött a hétvége statisztikáiban is. A 2005-ös Japán Nagydíjra, az 1994-es Német Nagydíjra, de még az 1976-os Svéd Nagydíjra is vissza kell utaznunk.
Rögtön időzzünk is el egy kicsit a hétvége legelképesztőbb tettén: Max Verstappen a 17. helyről rajtolva nyert futamot Interlagosban. Ennek súlyát, különlegességét jól jelzi, hogy az eddigi 1122 Forma-1-es versenyből ez még csupán a 6. alkalom volt, amikor valaki a 17. vagy rosszabb pozícióból indulva is győzni tudott – és egy ezek közül is egy indianapolisi 500 mérföldes verseny 1954-ből, amelyek eléggé kilógnak az F1-es történelemből és statisztikákból.
Legutóbb a 2005-ös Japán Nagydíjon Kimi Räikkönen nyert a 17. helyről rajtolva, a további esetek pedig Rubens Barrichello 2000-ben Hockenheimben (a 18. helyről), John Watson 1983-ban Long Beachen (22.) és szintén Watson 1982-ben Detroitban (17.) aratott győzelmei. Közülük csak Barrichello futamát befolyásolta eső.
Tegyük hozzá, Verstappen úgy nyert a 17. rajthelyről, hogy csak 14-en rajtoltak előle, hiszen Lance Stroll a felvezető körben történt elakadása, Alexander Albon pedig az időmérős balesete miatt nem volt ott a startnál. Felvezető körben kieső versenyzők miatt már lehetetlen átvariálni a rajtrácsot, az viszont szokatlan, hogy noha Albon távolmaradása már órák óta tudott volt, az FIA nem zárta össze a rajtrácsot, hogy betömje ezt a lyukat – mint tette például 2022-ben Dzsiddában, amikor Mick Schumachert léptette vissza a Haas nagy bukása után. Lehet, hogy precízebb lett volna, ha Verstappennek a 16. rajthelyet osztják ki, de így is csak két további pilóta csatlakozott volna hozzá a klubban: Jackie Stewartnak és Michael Schumachernek van győzelme erről a helyről.
A holland abban pedig új rekordot állított fel, hogy senki nem nyert még futamot annyi különböző rajthelyről, mint ő. Neki ez már a 10. különböző győztes startpozíciója volt: nyert már az 1., a 2., a 3., a 4., a 6., a 7., a 9., a 10., a 14. és immár a 17. pozícióból is. Fernando Alonsót múlta felül ezzel, aki 32 győzelmét kilenc különböző rajthelyről gyűjtötte.
Verstappen Interlagosban egyúttal beállította az egyhuzamban a világbajnoki tabella élén eltöltött napok rekordját is. Schumachert érte utol, aki a 2000-es USA Nagydíjtól kezdődően 896 napig vezette az összetettet. A holland a 2022-es Spanyol Nagydíj óta letaszíthatatlan, és egy darabig még alighanem tovább is fogja görgetni a rekordot – ráadásul Schumachernek ebbe a sorozatba három eseménytelen holtszezon is beleesett, míg neki csak kettő. A zsinórban a tabella élén eltöltött futamok számának rekordját ellenben már rég megdöntötte Verstappen, köszönhetően a hosszabb naptáraknak is: az elmúlt 60 verseny bármelyike után is néztünk rá az egyéni pontverseny állására, annak élén mindig Max Verstappen neve volt olvasható.
Mint ahogy az volt olvasható az interlagosi futam végéhez közeledve a leggyorsabb körök mellett is. Igen, az ekkorra a vezetést átvevő Red Bull-pilóta előtt szabad volt az út, és a pálya állapota is egyre javult, de mégis lenyűgöző, hogy a 45. és a 67. kör között 14-szer javította meg a verseny leggyorsabb körét, az utolsó 11 köréből pedig 10 is elég gyors volt ahhoz, hogy megszerezze vele a bónuszpontot.
Mindezek forgatagában az interlagosi verseny volt az első olyan Verstappen pályafutásában, amelyen már a mezőny idősebbik felébe tartozott, vagyis többen voltak nála fiatalabbak, mint idősebbek. Bár Kevin Magnussen visszatérésével a holland a szezon befejezéséig visszabillen a fiatalabb térfélre, a jövő évi várható újoncdömpinggel végérvényesen az öregek közé sorolódik majd 27 éves kora ellenére.
Kiderült: véletlenül káromkodni súlyosabb vétség az F1-ben, mint tilos jelzésnél elrajtolni
Az Alpine robbantása
Esteban Ocon és Pierre Gasly óriási meglepetésre a 2. és a 3. helyen értek célba a futamon a szezon során eddig csak küszködő Alpine-nal, ezzel pedig egy sor nagyon régen látott együttállást idéztek meg.
Az enstone-i csapat több mint tíz éve nem szerzett már kettős dobogót, legutóbb Kimi Räikkönen és Romain Grosjean 2-3. helyénél élhettek át ilyesmit a 2013-as Koreai Nagydíjon – akkor az istálló még Lotus néven versenyzett.
Bár ma már Alpine-nak nevezik magukat, ez továbbra is a Renault gyári csapata, az ő legutóbbi dupla dobogójukhoz pedig már a 2006-os Japán Nagydíjig kell visszamenni, ahol Alonso nyert, míg Giancarlo Fisichella harmadik lett.
A francia versenyzők sem a legszebb évtizedeiket élik az F1-ben – olyat, hogy két francia együtt álljon a dobogón, az 1997-es Spanyol Nagydíj óta nem látott a sport, akkor futott be Olivier Panis és Jean Alesi a 2. és 3. helyen.
De még ezt is lehet fokozni: olyan, hogy két francia csapattársként ünnepelhessen együtt a pódiumon, az 1994-es Német Nagydíjon történt legutóbb, amikor Panis és Éric Bernard hozták be a 2. és a 3. pozícióban a két Ligier-Renault-t, miután az első körben 11 autó odaveszett. Az a futam nemrég egy másik cikkünkben Mika Häkkinen eltiltása kapcsán is előkerült, de itt történt Jos Verstappen híres bokszutcai tűzesete is.
Hamilton már a karácsonyt várja, de tett egy 1 millió dolláros ajánlatot
Vasárnapok, japánok és fekete zászlók
A szombati mostoha időjárás miatt vasárnapra került át az időmérő, ez még csak a hatodik ilyen alkalom lett a 2004-es, a 2010-es és a 2019-es Japán Nagydíj, a 2013-as Ausztrál Nagydíj és a 2015-ös USA Nagydíj után. A melbourne-i eset annyiban kilóg, hogy ott a megszakított időmérőből csak a Q3-as szakasz tolódott át másnapra. Az viszont közös ebben az öt rendhagyó kvalifikációban, hogy mindegyik végén német pilóta szerezte meg a pole-t: egyszer Michael Schumacher, egyszer Nico Rosberg, háromszor pedig Sebastian Vettel. Lando Norris most véget vetett ennek a trendnek, amely folytatásának minden reménye a mezőny egyedüli németje, Nico Hülkenberg vállát nyomta.
Hülkenberg viszont ehelyett egy nemkívánatos jelenséget elevenített fel azzal, hogy miután a sportbírók által megtolva tudott visszaállni a versenybe kicsúszott Haasával, a kizárás sorsára jutott. A versenyek utáni kizárások nem szokatlanok az F1-ben, olyan viszont, hogy valakit még a futam ideje alatt tiltsanak el a folytatástól, vagyis fekete zászlót kapjon, 17 évvel ezelőtt, a 2007-es Kanadai Nagydíjon történt utoljára Massával és Fisichellával, miután piros jelzésnél hajtottak ki a bokszutcából.
Az RB a 3. és az 5. rajthelyet szerezte meg a versenyre Cunoda Jukival és Liam Lawsonnal, ami a Red Bull kiscsapata fennállásának második legjobb időmérős szereplése – a két autó együttesen csak egyszer jegyzett ennél jobb időmérős eredményt, azon a bizonyos győzelemmel végződő Olasz Nagydíjon, ahol Vettel és Sébastien Bourdais az 1. és a 4. helyre kvalifikált. Cunoda harmadik helyénél pedig a Minardival kezdődő teljes faenzai történelemben is csak két jobb volt: Vettel pole-ja mellett az 1990-es USA Nagydíjon Pierluigi Martini kvalifikált második helyre a Minardival. (Gaslynak volt egy második rajthelye 2021-ben Katarban, de azt csak két riválisa hátrasorolásával szerezte, miután 4. lett az időmérőn).
Japán versenyzőt is csak két alkalommal láthattunk annál magasabb rajzpozícióban, mint most Cunodát: Szato Takuma a 2004-es Európa Nagydíjon, Kobajasi Kamui a 2012-es Belga Nagydíjon indult a második helyről.
De Lawson is nemzeti kuriózumot ért el. Az új-zélandi versenyzőknek ugyan komolyabb sikereik vannak az F1-ben, mint a japánoknak, viszont azok régebben történtek, mint hogy az első japán megjelent volna a mezőnyben. Lawson 5. rajthelyéhez foghatót ugyanis nem tapasztalt Új-Zéland azóta, hogy Chris Amon a 3. helyről indult az 1976-os Svéd Nagydíjon.
Általában fordulatos verseny jele, ha az első három helyről rajtoló pilóta egyike sem végez az első három helyen a kockás zászlónál. Interlagosban ez most megtörtént, először a 2021-es Azeri Nagydíj óta. Összesen ez volt a 81. ilyen eset az F1 történetében, de ebben az évezredben már jóval ritkább ez a jelenség, mint a 70-es és 80-as években volt.
Verstappen elképesztő bókot kapott, az egyik fő kritikusa sem talált fogást rajta