A Forma-1 utóbbi években megváltozott pontrendszere nemcsak összetettebbé teszi a számolgatást, de könnyen előidézheti azt is, hogy egy versenyző nem a nagydíj leintését követően tesz szert behozhatatlan pontelőnyre.
Hosszú ideje nem az idei világbajnok személye már a kérdés Red Bull példátlan sikersorozatát hozó 2023-as F1-es szezonban, hanem az, hogy mikor válik matematikailag is behozhatatlanná Max Verstappen előnye, hogy háromszoros bajnokként lehessen rá hivatkozni.
Sergio Pérez csak a szezon negyedik futamáig tudta tartani a lépést csapattársával a pontversenyben, akkor mindketten két-két győzelemmel álltak, azóta viszont Verstappen egyedülálló, 10 versenyen át tartó győzelmi sorozatot produkál, ami akár még tovább is nyúlhat.
Amióta 2021-ben a Forma-1 bevetette a sprintversenyeket, s tavalytól már nyolc pontot ad a szombati győztesnek, a bajnoki matekot sem olyan könnyű átlátni, mint a múltban, hiszen változó, hogy egy versenyhétvégén maximálisan hány pont szerezhető – 2019 óta pedig a leggyorsabb körért járó egy pont is bezavar kissé.
Egy hagyományos nagydíjon tehát 26, egy sprinttel fűszerezetten pedig 34 egységet kasszírozhat az, aki tökéletes hétvégét teljesít – ez utóbbi idén eddig csak Verstappennek sikerült Spielbergben.
A 2023-ra előirányzott hat sprintversenyből hármat a szezon utolsó hat futamára csoportosítottak a naptár megalkotásakor, vélhetően azért, hogy a több megszerezhető pont miatt nyitottabbá tegye a bajnoki harcot, ám a szezon alakulását látva legfeljebb az a kérdés merülhet fel, hogy Verstappen egy sprintverseny vagy a tényleges futam végén biztosítja-e be a vb-címét. Előbbi példátlan lenne az F1 történetében, hiszen pontokat hagyományosan csak a hétvégék fő eseménye után osztott a sport.
Idén a 22 futamos szezon 17., 18. és 20. állomása, a Katari Nagydíj, az USA Nagydíj és a Sao Pauló-i Nagydíj hétvégéje tartalmaz még sprintet, és ha az eddig látott trendek folytatódnak, akkor ezek közül az első két helyszín egyikén kerülhet sor a bajnokavatásra. Verstappen jelenleg 145 ponttal vezeti a tabellát csapattársa, Pérez előtt, ami azt jelenti, hogy az eddigi 14 futam alatt hétvégenként átlagosan 10 egységgel lépett el csapattársától, ha pedig ezzel számolunk, akkor – szigorúan elméleti síkon – az austini hétvége sprintje a legvalószínűbb pillanat arra, hogy a holland pontelőnye behozhatatlanná váljon.
Más sorozatokból ismerjük már azt a szokatlan, kissé kényelmetlen helyzetet, amikor egy versenyző nem a futam leintésével válik bajnokká – a monzai hétvégén a Forma-3 idei titulusát a brazil Gabriel Bortoleto például az időmérő végeztével biztosította be, méghozzá pusztán azáltal, hogy nem legközelebbi riválisa, Paul Aron szerezte meg a pole-t.
Már az utolsó versenyek előtt eldőlt az F3-as bajnoki cím sorsa
Idén először fordulhat elő az F1-ben is, hogy nem a nagydíj végén ünnepel valaki bajnoki címet, hanem a szombati sprintverseny után. Arra viszont már néhányszor volt példa a múltban, hogy nem vasárnap dőlt el az F1-es vb-cím, hiszen 1985-ig előfordult, hogy néhány futamot szombaton rendeztek – ez a módi éppen idén, Las Vegasban tér vissza.
1955, 1959, 1962, 1981, 1982 és 1983 voltak azok az évek az F1-ben, amikor egy szombati nagydíj funkcionált világbajnoki döntőként – legutóbb 83-ban Nelson Piquet örülhetett ezen a napon, miután a kyalami szezonzárón harmadik helyével beelőzte a tabellán a kieső Alain Prostot.
Ha kedvezően alakulnak az események, október során Loszailban vagy Austinban Verstappen 40 év után lehet az F1 következő szombati világbajnoka, hogy ezzel egy újabb különlegességet is elérjen rekordromboló szezonjában.
A holland számára legideálisabb forgatókönyv szerint, ha ő továbbra sem tágítana az élről, csapattársa pedig nem szerezne pontot, akkor is még két hétvégét kellene várnia a vb-cím ünnepléséig – a következő állomáson, Szingapúrban ez még semmiképpen nem történhet meg, legkorábban a Japán Nagydíjon lehet rá esélye.