A négyszeres világbajnok Sebastian Vettel szerint a jövőre érkező szintetikus üzemanyagok sem jelentenek csodaszert, az F1-nek komolyabb környezettudatos lépéseket kell tennie, hogy el ne söpörje a társadalmi nyomás. A német korábbi életmódja miatt önmagát is álszentnek tartja, de szerinte az sehova nem vezet, ha szégyelljük magunkat a thaiföldi nyaralások miatt.
Vettel már 2022-ben lezárt F1-es karrierjének második felében is hangos és tevékeny szószólója volt a környezettudatos életmódnak, de visszavonulás óta úgy érzi, még hitelesebben tolmácsolhatja ezt az üzenetet: olykor még feltűnik F1-es hétvégéken is valamilyen figyelemfelkeltő akcióval, magánéletében pedig kerüli a fényűzést, tömegközlekedést használ, kirándulni pedig lakókocsival mennek a családdal.
„Én vagyok a legnagyobb álszent, amikor a környezeti károkról beszélek, hiszen én magam óriási ökológiai lábnyomot hagytam magam után. Éveken át repkedtem körbe a világban, és nem is a turistaosztályon, hanem első- és bizniszosztályon – ismerte el Vettel a Tages Anzeigernek adott interjúban. – De vajon rosszul kell éreznem magam emiatt? Szégyenérzettel nem fogjuk megoldani a problémát, azzal viszont igen, ha szembenézünk vele és megoldásokat keresünk. Mindannyian álszentek vagyunk, mert mind élvezzük azokat a dolgokat, amelyekről tudjuk, hogy károsak a környezetre. Muszáj Thaiföldre utaznunk nyaralni? Nem muszáj, de mégis megyünk, mert hihetetlenül szép az a táj. Nem az utazás betiltásával kell ezt kezelnünk, hanem olyan technológiák bemutatásával, amelyek lehetővé teszik, hogy ugyanúgy éljünk, mint korábban, de mégis sokkal fenntarthatóbb módon.”
„A klímahelyzetet illetően sok tényező nagyon-nagyon rossz irányba mutat, a kilátások pusztítóak, világvége-hangulat van. A gyerekek rendkívül borúsan látják a jövőjüket. Ezért is fontos számomra, hogy a megoldási javaslatokról beszéljek.”
Bár a Forma-1 népszerűsége összességében nagy ugrásnak indult az elmúlt években, Vettel olyan társadalmi folyamatokba is belelát, amelyek szerinte az autósport csúcskategóriájának fennmaradását is veszélyeztetik a klímaválság nyomán. Vajon van jövője egyáltalán az autóversenyzésnek?
„Ez egy nagyon jó kérdés – felelte Vettel. – Miközben Amerikában folyamatosan nő az F1 népszerűsége, más országokban, például Németországban megkérdőjelezik, hogy képes-e a sport tartani a lépést korunk változásaival. Ha a Forma–1 nem lép elég gyorsan, hogy választ találjon a fontos kérdésekre, olyan társadalmi nyomás helyeződhet rá, hogy a betiltásának lehetősége is fel fog merülni.”
Mintha egy új F1-es pálya lenne, pedig ez bizony a Hungaroring – friss képek a nagy átalakulásról
A múlt hétvégén Sydney-ben a Bajnokok Tornáján ismét versenyző német nem csak rébuszokban beszél, részletezte ugyanis, hogy milyen fontos kérdésekre gondol:
„Mivel tankoljuk meg az autókat? Hogyan jut el az egész cirkusz A-ból B-be? És a százezernyi ember, aki a versenyekre utazik: hogyan mennek oda, mivel mennek haza, mit fogyasztanak a pályán, egyáltalán milyen ételt és italt szolgálnak fel ott nekik? Temérdek probléma van terítéken.”
Azt gondolom, nagy kár lenne, ha a Forma–1 eltűnne. Nagyon sokan nagyra értékelik ezt a sportot. Része a történelmünknek, a kulturális örökségünknek, Németországban különösen, amelynek hatalmas autóipara hosszú múltra tekint vissza. Nem törölhetjük ki mindezt. A Forma–1-nek joga van létezni, de a járművek és a technológia terén előre kell lépnie.”
Persze a Forma-1 sem huny szemet korunk környezeti kihívásai felett, és már évekkel ezelőtt megfogalmazott olyan célokat, amelyek a következő években teljesülhetnek is: jövőre, 2026-ban 100%-ban szintetikus üzemanyaggal tankolják meg a versenyautókat, 2030-ra pedig a sport elérné a teljes karbonsemlegességet.
A szintetikus üzemanyagok kapcsán azonban Vettel figyelmeztet, hogy ez még koránt sem jelenti az út végét, és felhozott egy olyan érvet is, amit a környezettudatos gondolkodók gyakran nem említenek: a fosszilis erőforrásokat a közlekedésben egyre inkább felváltó elektromos áram szintén nincs ingyen – de ezen a téren is lehetnénk sokkal gazdaságosabbak.
„Ennek köszönhetően tényleg lehetségessé vált a széndioxid-kibocsátás nélküli vezetés. De a szintetikus üzemanyagok sem jelentenek csodaszert minden bajra. Nagy hátrányuk, hogy a gyártás rengeteg elektromos áramot vesz igénybe – és ez igaz mindenre, függetlenül attól, hogy benzint, dízelt vagy kerozint állítunk-e elő. A folyamat egyáltalán nem hatékony, miközben elektromos áramra az élet minden területén szükség van, például az épületek fűtésénél is. A szintetikus üzemanyagok csak átmeneti megoldást jelentenek a közlekedés azon formáira, amelyeknél egyelőre nem áll rendelkezésünkre jobb technológia. Ilyen a hajózás és a légi közlekedés – elektromos vagy hidrogénmeghajtású hajók és repülőgépek még nem léteznek” – mutatott rá Vettel.
A Netflix meghajlította a valóságot Verstappennel, ezt már a holland sem hagyta szó nélkül