Csapattársát legyőzve Antonio Felix da Costa nyerte a Formula E jaramai futamát, a két Jaguar feszült csatájába azonban csapatutasítással szóltak bele.
Először rendeztek Madrid ePrix-t a Formula E-ben, és bár az elektromos széria az, amely rendszerint városközpontokban versenyez, ennek a helyszínnek nem volt köze a Forma–1-be ősszel érkező Spanyol Nagydíj városi pályájához: az FE a Madridhoz közeli klasszikus épített pályára, Jaramába látogatott el. Különlegességnek számított a lebonyolításban, hogy bár nem duplafutamos hétvégét rendeztek, az egyetlen szombati verseny mégis a gyorstöltés kötelező használatával zajlott.
Az időmérőn a Citroen megszerezte az első pole-ját Nick Cassidy révén, majd az új-zélandi a verseny első felében szokatlan kihívókat kapott: a Cupra Kiro két versenyzője, Pepe Marti és Dan Ticktum törtek az élre a középmezőnyből, ami végül közvetetten meg is pecsételte Cassidy sorsát. A Citroen ugyanis a lehető legkésőbbre hagyta a gyorstöltésért való bokszkiállást, a két Cupra azonban elég lassú tempót diktált, így ők és a mögéjük beragadt Cassidy is sok időt veszítettek a korábban kiállókhoz képest, és a trió már a mezőny sűrűjében találta magát, amikor maguk is visszatértek a bokszutcából.
Innentől új verseny kezdődött a győzelemért, amiben a Jaguar két versenyzője főszerepet játszott. Az utolsó körökre Da Costa vezetésével fordultak rá, akinek nyakán ott loholt csapattársa, Mitch Evans, valamint Pascal Wehrlein és Ticktum. A kvartett tagjai között szoros küzdelem zajlott a leintésig, különösen a két Jaguar-pilóta közötti csata tűnt pikánsnak, de Da Costa megőrizte az első helyet, így zsinórban másodszor nyert futamot új csapata színeiben.
A két csapattárs a leintést követően perceken át beszélgetett a verseny végjátékáról, miközben olyan, kontextus nélküli rádióüzeneteket kaptunk tőlük az utolsó körökből, amelyek nem szűkölködtek a szitkozódásokban.
„Akkor mi a ****t csinál?” – hangzott el egyszer Da Costa rádiójában.
„Nem kellene meglepődnöm” – mondta Evans, szintén káromkodások kíséretében.
Utólag derült ki, hogy mi váltotta ki ezeket a reakciókat: egy a bokszutcából mindkét pilótához eljuttatott üzenetet, amely arra kérte őket, hogy tartsák a pozíciójukat, a mögöttük végül harmadikként befutó Wehrlein képében leselkedő veszély miatt ne kockáztassák a kettős győzelmet.

Evanst pedig ez különösen amiatt frusztrálta, mert jobban sáfárkodott autója energiaszintjével, és érzése szerint a csapatutasítás nélkül könnyen elsétálhatott volna a győzelemmel.
„Nem titok, ez már nem az első alkalom, hogy ilyesmire kértek, és már a múltban is voltak necces helyzeteink a csapatutasításokkal. Az emiatti frusztráció jött ki belőlem” – mondta már higgadtan Evans a leintést követő sajtótájékoztatón.
„Nincs semmi bajom Antonióval, de rengeteget dolgoztam azért, hogy energiaelőnybe kerüljek, és úgy érzem, hogy nyerhettem volna. De neki ez szinte a hazai versenyre, fél Portugália itt van, szóval talán jobb is, hogy én lettem a második!”
