Hihetetlen, de igaz: a Red Bull egyik pilótája még Max Verstappennél is korábban bezsebelte a 2023-as világbajnoki címet. A Formula E új sztárja úgy ért fel a csúcsra, hogy pár éve kis híján megszűnt a karrierje, neve pedig kulcsfontosságú F1-es szerepe ellenére továbbra is jobbára ismeretlen a szélesebb nyilvánosságban.
A Formula E hétvégén Londonban véget ért szezonjában először lett brit bajnoka az elektromos sorozatnak Jake Dennis személyében, akinek neve a széria eddigi nyolc bajnoka közül a legkevésbé forog a köztudatban, hiszen az egyedüli olyan, akinek nincs Forma-1-es múltja és a debütáláshoz sem került soha közel.
Maratoni futam után az Andretti pilótája lett a világbajnok!
A most 28 éves pilóta ráadásul gokartozni is úgy kezdett, hogy semmiféle világmegváltó motivációk nem hajtották, ám így is kiemelkedett kortársai közül annyira, hogy 12 éves korában felkarolta őt a mára már megszűnt Racing Steps Foundation.
„Egészen fogalmatlan voltam a motorsporttal kapcsolatban, nem is gondoltam, hogy karriert lehet belőle csinálni, és még a Forma-1-et sem néztem. Azt hittem, hogy az emberek csak hobbiként művelik ezt hétvégenként. Még amikor megkaptam a támogatást, akkor sem a karrieren gondolkodtam, hanem annak örültem, hogy végre nem a szüleimnek kell fizetniük a versenyzésem. Nagyon szerencsés voltam, mert nem egy tehetős családból származok, így tényleg életem lehetőségét kaptam” – idézi Dennist a Dailystar.
További elismerések és sikerek követték egymást, s a nuneatoni fiatalember megérkezett a formulaautózás ranglétrájára is, ahol első igazán figyelemreméltól eredménye az volt, amikor 2015-ben a Forma-3-as Európa-bajnokágban a harmadik helyen végzett, legyőzve Charles Leclerc-t, Lance Strollt, George Russellt és Alexander Albont is.
Ezt a következő évben egy GP3-as év végi negyedik hely követte, de az a hajszál mégis hiányzott, ami a kor legkimagaslóbb fiataljai közé sorolta volna őt, emellett pedig testalkati hátránya volt, hogy 187 centiméteres magasságával kevésbé bizonyult ideális jelöltnek a minden milliméteren és grammon teljesítményt nyerni óhajtó F1-es csapatok támogatására. Dennis karrierje így a sportautózás felé terelődött, előbb az Audi, majd az Aston Martin pilótájaként, bár amikor 2019-ben lehetőséget kapott az Astontól a DTM-ben, az sem segítette az előmenetelét, hiszen a nagy hátrányban lévő márkával az utolsó előtti lett a bajnokságban a teljes szezont futó pilóták között.
A 2020-as járványévet szinte teljesen versenyzés nélkül töltötte, innen pedig a nem túl fényes előző éveinek bélyegével úgy tűnt Dennis kihozta a karrierjéből, amit lehetett. Egy szinte észrevétlen, ám mégis fontos munkaköre azonban maradt: 2018-ban a Red Bull Racing fejlesztő- és szimulátorpilótájává vált, köszönhetően azon kapcsolódásnak, hogy akkoriban az Aston Martin volt a csapat névadó szponzora. A pilóta már abban az évben vezethette is az aktuális autót a barcelonai és a hungaroringi évközi teszteken, és az elkövetkező években is a volán mögé ültették néhány gumiteszten. A Red Bull ugyanis elégedett volt a munkájával annyira, hogy az Aston távozása után is igényt tartott a szolgálataira, így Dennis máig fontos, de csendes építőelem a sportot jelenleg domináló Max Verstappen sikerei mögött. Ugyanúgy a csapat szimulátorában dolgozik a versenyhétvégéken, mint mondjuk a Mercedesnél Mick Schumacher, ám a széles nyilvánosság számára szinte teljesen ismeretlenül.
„Egyszerűen csak imádja a motorsportot, és a Formula E-t is követi – mondta Dennis Verstappenről. – Amikor az autó még nem volt jó, sokkal többet beszélgettünk. Én a szimulátorban dolgoztam, ő pedig tájékoztatott arról, mit érez az autóban. Mindig jó ezeket a visszajelzéseket a versenyző szájából hallani. Mindenbe be vagyok avatva, részt veszek a gyűléseiken, és egyszerűen csak jó, hogy bármikor rácsöröghetek Maxre.”
A 2020-as mélypont idején talán maga sem hitte, hogy ennél a háttéremberi szerepnél többet is tartogathat még számára az autósport. Nyílt azonban számára egy új lehetőség a BMW által is, a bajor márka ugyanis versenyzőt keresett az Andrettivel közösen vezetett FE-csapatába, egy sor felmérő után pedig Dennis a DTM-bajnok Marco Wittmann elől is elhappolva a lehetőséget megkapta a csapat egyik ülését.
Ezzel a lehetőséggel pedig már élni tudott a brit: harmadik versenyhétvégéjén, hatodik futamán már győzelmet ünnepelhetett Valenciában, amit később Londonban is megismételt, s a pontosztozkodásban hírhedten zűrzavaros szezont a harmadik helyen zárta, soha nem látott magasságba juttatva az egyéni tabellán a sorozatban a kezdetek óta jelenlévő Andrettit.
Bár a BMW gyártóként kiszállt és már nem fejlesztette tovább technikáját, Dennisnek második évében is összejött egy győzelem és egy bajnoki hatodik hely, idén pedig az Andretti a Porschéval szövetkezve tett szert a mezőny egyik legjobb hajtásláncára, amivel az ismeretlenségből ekkorra már a csapat húzónevévé vált Dennis a szezonnyitón rögtön győzni is tudott. Bár az évad első felében négy egymást követő nullázás azt sejttette, hogy kifulladt a lendület, a folytatásban mégis magasan ő nyújtotta a legstabilabb teljesítményt, hiszen utolsó kilenc futamából egy negyedik hely volt a legrosszabbja. A két gyártó és négy csapat harcában levadászta a gyári Porschéval visszaeső Pascal Wehrleint és a két jaguaros új-zélandit, Mitch Evanst és Nick Cassidyt, s már a szezonzáró londoni hétvége első versenyének végén behozhatatlan pontelőnyre tett szert.
„Jó érzés végre hazahozni egy bajnoki trófeát – mondta már az otthonából a vb-címért járó díjat forgatva a kezében. – Ezt nem tehetem meg túl sűrűn, hiszen a csapat megtartja az összeset. Még mindig nem teljesen tudatosult bennem, hogy mi történt, de talán a következő hetekben majd meg fog történni.”
Így nyilatkozik egy szerény brit srác, akinek nem sikerült George Russell és Lando Norris útját követnie, ám náluk korábban ért fel a csúcsra egy másik világbajnokságban – s azok után, hogy 25 éves korában kis híján véget ért a karrierje, most 28 évesen mégis úgy tűnik, mintha még csak most kezdődne igazán.
