Elment egy fiú. Egy tiszta szívű, nyílt tekintetű ózdi fiú, Énekes Richárd, aki mások segítésének szentelte életét.
Szociális dolgozóként, gyermekjóléti munkatársként és állatbarátként élte mindennapjait, a rally volt a szenvedélye. Izgatottan várta a futamokat, szervezte az utazásokat, közeli barátaival járta a versenyeket. Hősökként tekintett a versenyzőkre, ismerte és tisztelte a szabályokat, édesanyjának tett ígérete szerint kerülte a kockázatokat. Rajongó volt, aki a pályák mentén is példát mutatott szurkolói elhivatottságból és sportszerűségből. A hazai futamra már hetek óta készült. Barátaival együtt, fokozott izgalommal várta az utolsó királdi gyorsasági szakasz sötétjében érkező versenyautók fényszóróinak felbukkanását, a maximális fordulaton üvöltő motorok hangorkánját.
A sors kegyetlensége azonban az Ő életére árnyat vetett. Egy balesetet szenvedett versenyautó személyzetének igyekezett segítséget nyújtani, nem törődve a pályán rá leselkedő veszélyekkel, az életét követelő tragédia kockázatával. Ösztönös, lényéből fakadó reakció volt ez, mely annyira jellemezte Richárd életét. Nem magára, hanem a bajban lévőkre gondolt, miközben – életében először – figyelmen kívül hagyta a biztonsági szabályokat.
Sajnos a létező legnagyobb árat fizette segítő szándékáért, és ahogy élete, végzete is imádott sportága lett. Vissza nem fordítható tragédia, elviselhetetlen fájdalom és néma csend. A pálya mentén és Richárd egyedül maradt édesanyja lelkében egyaránt. Akinek egyetlen vigasza már nem lehet más, mint a fia cselekedetét motiváló szándék nemes volta. Ez az az érzés, melyet megkérdőjelezni nem lehet és nem is szabad! Természetesen vannak írott és íratlan szabályok, ám a versenyzők is tisztában vannak azzal, hogy mit jelent számukra a gyorsasági szakaszokat övező szurkolók serege. Hány és hány esetet említhetnénk, mikor a nézők – esetenként szabályokat felülíró – áldozatkészsége, segítő szándéka mentett autókat és versenyzőket. A cselekedetek jogi és erkölcsi megítélése gyakorta eltérő lehet, néha nagyon vékony a köztük húzódó határmezsgye, ám a rallys társadalom nem tehet mást, mint mély főhajtással tiszteleg a segítő szándékáért életével fizető ózdi fiú emléke előtt.
Bízva abban, hogy mindenki levonja a szükséges konzekvenciákat, és Richárd tragédiája a biztonsági szabályok betartásának fontosságára is ráirányítja a figyelmet. A szurkolók körében különösen. Mert őket gyakorlatilag semmi nem védi egy esetleges baleset bekövetkeztekor. Az élet a legdrágább kincsünk, amit kötelességünk megvédeni! A magunk és szeretteink érdekében egyaránt. A tragédiák sajátossága, hogy visszafordíthatatlanok. Ráadásul szomorú következményekkel, emberi sorsok megroppanásával járnak együtt. Nincs, ki képes lenne átérezni a fájdalmat, ami Richárd magára maradt, nagyon nehéz anyagi körülmények között élő édesanyja testét-lelkét áthatja.
Ezt a fájdalmat megszüntetni nem, legfeljebb tompítani lehet. A fia emléke előtti tisztelgéssel és az együttérzés kifejezésének szándékától vezérelt anyagi támogatással. Kérjük, másold be ezt az írást te is az oldaladra, oszd meg ismerőseiddel és a rallyrajongók széles táborával!Töltsük meg együtt az üzenőfalat és emlékezzünk Richárdra!
Amennyiben lehetőséged van, kérjük, Te is támogasd Richárd édesanyját!
Anyagi hozzájárulásodat az Ózdi Rászorulók Alapítvány 11734121-23502596 számú számlaszámára tudod eljuttatni, „Énekes Richárd édesanyja számára” megjegyzéssel. (Az alapítvány címe: 3600 Ózd, Mosonyi Mihály u. 25., adószáma: 19295259-1-05).
Közreműködésedet, együttérzésedet és segítő szándékodat hálásan köszönjük!