Az elmúlt hétvégén ismét Budapest adta a helyszínt a Red Bull Air Race soron következő futamának. Most is hatalmas élményt nyújtott ez az esemény a repülés és repülőgépek szerelmeseinek. Viszont sajnálattal jutott tudomásomra több forrásból is, hogy ezúttal akár a hazai futamrendezés jövőjét is veszélyeztetheti a főpolgármesteri szinteket elérő tiltakozás, aminek nem igazán értem az okát.
Hobbi pilótaként, repülőgép modellezőként, magam is nehezen tudok elfogulatlanul ehhez a kérdéshez hozzászólni, de nem hiszem, hogy összevetve más, a lakosságot is érintő rendezvényekkel, ez annyira kilógna a sorból. A választott helyszín, a nagy költségvetési hozzájárulás, zaj mind olyan tényező ami megnehezíti az elfogadását. Az első kettővel még talán nem is kellene annyit foglalkozni. Átlag emberként mi nem tudjuk vizsgálni, hogy a milliárdos hozzájárulás vajon idegenforgalomban, országunk megismertetésében visszahozza-e az árát, de ha csak az egyre furább stadion építésekkel vetjük össze, akkor mindenképpen egy jobb ár/érték arányú befektetésről van szó, ami a jelenlegi belvárosi helyszín megtartásával nagyban hozzájárul az érdeklődés növeléséhez.
A közvetítésekkel nagyjából 50 országba jutnak el azok a képek amelyek szinte mindegyikén találkozhatunk a Budai-várral, Citadellával, a Gellért-hegy tetején álló Szabadság-szoborral, Országházzal vagy valamelyik gyönyörű hidunkkal. Országimázs építése szempontjából tehát kevés látványosabb rendezvénnyel szolgálhatunk.
Tény, hogy közben napokra lezárták forgalom elől a rakpartokat és a környező utcákat. De ugyanez meg szokott történni egy sima futóverseny lebonyolításakor is, ráadásul az még sokszor a város többi részét is érinti. Betonon való futás sose volt igazán szerencsés, mégse lettek a futók száműzve valamelyik környező erdőbe és nem is nagyon került szóba ilyesmi. Lehetne persze valamelyik reptéren is megrendezni ezt a versenyt, mint ahogy már volt is erre korábban példa, de akkor pont a legfőbb értékét hagynánk veszendőbe menni. Más kérdés a zaj. Mivel pont a tököli reptér forgalmi köre közelében lakok, ebből kijutott nekem is bőven. Szeretem a hangjukat, bár hosszú órákon sőt napokon keresztül hallgatni már igencsak fárasztó lehet.
Sajnos ilyen szempontból a repülőgépek teljesen más vezérelvek mellett épülnek. A kisebb darabszám miatt a fejlesztések jóval lassabbak, az élet ciklusuk pedig jóval hosszabb egy autóhoz képest. Míg egy most frissen kifejlesztett személyautót változatlan formában pár év múlva újonnan már forgalomba se lehetne helyezni, addig ez a repülőkre abszolút nem igaz. Példának okáért a Cessna 172-eseket 1955-ben kezdték el gyártani, és bár történtek rajtuk fejlesztések, lényegileg most is lehet venni belőle vadonatújat. A Red Bull Air Race-en szereplő repülők persze jóval frissebbek és komolyabbak, de ez leginkább a sárkányszerkezetet érinti, motorikusan és kipufogó rendszer – ha lehet egy pár dob nélküli csövet annak nevezni – tekintetében jóval le vannak még maradva. Mindezek és persze az alacsony súly, az egyszerűség, a nagy teljesítmény miatti fejlesztési irányelvek miatt alacsony zajszintű kisrepülőgépet nem igazán találni. Ez a versenyen is előforduló gép típusokra fokozottan igaz. De ahogy egy Forma 1-es autótól sem várjuk el, hogy csendes legyen, úgy ezektől sem lehet ezt megkövetelni.
Tekintettel az emberekre, el lehet kezdeni az ilyen jellegű zavaró rendezvények visszaszorítását, de biztos vagyok benne, hogy százezrek szórakozását biztosítják ezek, és amíg nagyobb autós versenyekből több tucat is van, addig ilyen tömegekhez eljutó nemzetközi verseny repülős vonalon jelenleg mindössze ez az egy. Kár volna érte. Próbáljuk meg inkább élvezni, hiszen bőven van mit. Közel 370 km/órás maximális sebesség, 10-12G-s terhelés a fordulókban, sokszor híd alatt, vagy alig 25 m magas pilonok között. Látványos és gyönyörű festésű repülők, igazi fizikai, szellemi, koordinációs kihívásoknak eleget tévő tapasztalt és profi pilóták. A repülés, mivel az embernek nem a sajátja, szinte mindenkiből kivált valamilyen érzelmet. Van aki alig várja, hogy megtapasztalja, van aki alig várja, hogy újra és újra átélje, van aki félelemmel vegyes borzongással gondol rá, de iránta közömbös és érdektelen embert alig találni. Reméljük lesz még hazai folytatása.
A Red Bull egyébként mindent meg is szokott tenni, hogy a versenyeken kívül is legyen látnivaló. Ilyen volt az idén is megcsodálható T-28 Trojan kiképző és felderítő gép, a B-25 Mitchell ikermotoros II. világháborús bombázó, vagy éppen a főleg kiképzési célokra használt Alpha-jetek. Külön is érdekes volt látni a most bemutatásra kerülő Jet Pack Man-t. Láttunk már ilyet, ha máskor nem, akkor egy régi James Bond filmből, de lenyűgöző volt ilyennel élőben találkozni. Ezekkel együtt már tényleg egész napos illetve hétvégés programot biztosítottak számunkra az energiaitalosok.
A versenyt egyébként a cseh Martin Sonka nyerte, míg a bajnokságot a budapesti futam után az ausztrál Matt Hall vezeti.
Szerző: Gál Krisztián
[Best_Wordpress_Gallery id=”118″ gal_title=”2018 Red Bull Air Race”]