Idén a Forma–1 mindhárom nagydíjának rajtjánál más versenyző állt az 1. helyre a rajtsorrendhez képest. Mennyire van a szezoncsúcstól a Ferrari, mennyi volt a legtöbb egymást követő ilyen alkalom?
A három alkalomból kétszer a Ferrari pilótája ugrott az élre, és Japánban is megelőzte az élről induló Mercedest Charles Leclerc, Oscar Piastrival együtt. Tavaly csak két versenyen jegyezhettünk fel ilyen jellegű helycserét (néhány esztendőben pedig csak egyetlen egyet), de 2023-ban és 2024-ben jóval többször, 8-8 futamon. Alapvetően ingadozott az F1 története folyamán, mennyire volt gyakori az ilyen jellegű helycsere, sokszor egyik évről a másikra is megváltoztak a gyakoriságok.
Az egyszerűség kedvéért azt néztük meg, a sprintek kizárásával, hogy a rajtfelálláshoz képest mikor állt más pilóta az 1. helyen az első kör végén, és ez alapján 1977 tartja a szezoncsúcsot: akkor 13-szor történt meg ez. Belgiumban a pole-t megszerző Mario Andretti ütközött John Watsonnal az első kör közepén, de utóbbi már az első kanyarnál előtte haladt.
Akkor 17 nagydíjon jött össze a csúcs, ami arányaiban (76%) is szép, de utóbbi tekintetében más év viszi a prímet: 92%-kal 1968, amikor a 12 versenyből 11-en más birtokolta az 1. pozíciót a nyitó kört követően, mint a rajtnál; az egyetlen kivétel Chris Amon volt Belgiumban. (Az 1950-es években, tíz alatti futamszámnál voltak 1968-hoz hasonló évek, amikor szintén csak egyetlen versenyen tartotta meg a pole-ból induló pilóta a helyét a nyitó kör végére.)
Tavaszi trükközés: elvette a Mercedes és a Red Bull előnyét az FIA
Ebből látszik, hogy igen, az 1980-as években sok rajtot kiszámíthatatlanná tettek a turbómotorok sajátosságai (1985-től 1987-ig minden évben a rajtok közel felénél helycsere történt az élen), de nem feltétlenül szükséges ez a technikai részlet a fordulatos versenykezdésekhez.
A legtöbb egymást követő alkalom, amikor ilyen helycsere volt az élen, szintén 1968-ra datálódik, 8 futamból álló sorozat alakult ki. Ehhez az is hozzájárulhatott, hogy az F1 történetében addig abban az évben volt a legtöbb az időmérőt megnyerő pilóták száma (8), ami ennél magasabb azóta is csak egyszer, 2005-ben volt, jóval több versenyen.
A 13 futamos abszolút rekord beállítására vagy megdöntésére tehát van esély, de ahhoz, hogy az arányban mértre is maradjon, a Ferrarinak és a többieknek eléggé fel kell kötnie az alsóneműt, hiszen 24 vagy 22 nagydíj esetén (attól függően, hogy pótolják-e az áprilisban törölt Bahreini és Szaúd-arábiai Nagydíjat) ehhez csak 2-szer maradhat az élen a pole pozíció birtokosa. Aki, jelen állás szerint, a legtöbbször vélhetően a Mercedes valamelyik pilótája lesz.