A külföldi vakációra készülő autósoknak érdemes tájékozódniuk az utazás megtervezése előtt, mivel számos népszerű turisztikai csomópont szigorításokat vezet be a légszennyezés csökkentése érdekében. Jelenleg 320 európai városban korlátozzák a régebbi, jellemzően környezetszennyezőbb járművek mozgását, és 2019 óta 40 százalékkal nőtt a számuk – állapítja meg a Tiszta Városok Kampány ma nyilvánosságra hozott tanulmánya.
A tíz legnépszerűbb turisztikai város (közöttük London, Párizs és Berlin) mindegyike károsanyag-kibocsátásuk alapján korlátozza bizonyos területeken a benzin- és dízelüzemű járművek, különösen a személygépkocsik behajtását. Az alacsony kibocsátási zónák (LEZ), ahova jellemzően az Euro 4-es dízelautók és az Euro 3-as benzinüzemű és a még régebbi autók behajtását tiltják, kiterjedhetnek a külvárosokra és a körgyűrűkre is. Országonként és városonként eltérő rendelkezések vannak érvényben (van például, ahol külön díj ellenében szabad a behajtás), ezért utazás előtt mindenképpen érdemes tájékozódni.
A Tiszta Városok Kampány (Clean Cities Campaign) tanulmánya szerint az alacsony kibocsátási övezetek jelentősen javítják a levegőminőséget és a városok élhetőségét. Egyre több országban, városban ismerik fel a jelentőségüket. Az elfogadott tervek és jogszabályok alapján várható, hogy 2025-re 58 százalékkal több lesz belőlük, mint ma. Spanyolországban 2023-ra a legalább 50 000 lakosú városokban kötelező alacsony kibocsátási övezetet kijelölni, és így 2025-re 149 új alacsony kibocsátási zónára lehet számítani, míg Olaszországban már most 172 ilyen zóna van. Londonban pedig a LEZ 379 négyzetkilométeres és minden gépjárműre kiterjed.
„Magyarországon már 2013-ban elkészült egy Útmutató alacsony emissziós zónák létrehozásához, azonban a gyakorlatban azóta sem történt előrelépés. Budapesten például már régen korlátozni lehetett volna a legszennyezőbb autók behajtását azokba a védett övezetekbe, ahova csak külön engedéllyel szabad behajtani, például a Margitszigetre és a Budai Várba. A parkolási díjakat is lehetne a személyautók környezetvédelmi besorolásához igazítani” – jelentette ki Vargha Márton, a Levegő Munkacsoport közlekedési témafelelőse.
„Az Egészségügyi Világszervezet számos kutatása és saját méréseink alapján is megállapítható, hogy nagyrészt a közúti járművek felelnek a szennyezett levegőért. A Levegő Munkacsoport már évek óta szorgalmazza, hogy más európai városok mintájára Budapest is lépjen fel a legszennyezőbb dízel- és benzinüzemű autók fokozatos kivezetésének érdekében” – tette hozzá Szegő Judit, környezetkutató, a Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájának vezetője.
A Tiszta Városok Kampány tanulmányai:
- The development trends of low and zero-emission zones in Europe
- Magyar nyelven: Az alacsony és nulla kibocsátási övezetek fejlődési tendenciái Európában
- Supporting guidance document: The 7 steps to create effective low-emission zones
A tanulmány lényegét egy egyperces video fogalja össze (magyar felirattal).
A Tiszta Városok Kampányban a Levegő Munkacsoport is részt vesz.
További információ:
- Szegő Judit környezetkutató, a Levegő Munkacsoport projektvezetője, [email protected], 06 20 411 8456
- Vargha Márton, a Levegő Munkacsoport közlekedési témafelelőse: [email protected], 06 30 350 1835
- Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke: [email protected], 06 20 411 4727
- Stoll Barbara, kampányvezető, Clean Cities Campaign: [email protected], +44 7985 637 173
- Celeste Hicks, Communications and Media Manager, Clean Cities Campaign, [email protected], +44 7957 915 696
- Jack Hunter, Communications Consultant, [email protected], +33 754 543 548