Letűnt az az időszak, amikor még élmény volt ráakadni egy Forma-1-es szabadedzésre a tévében, Stefano Domenicali szerint korunk már megköveteli, hogy minden hétvégi eseménynek legyen valami tétje, így változások jöhetnek a gyakorlások formátumában.
Jelenleg egy normál versenyhétvégén három órányi szabadedzés áll a csapatok rendelkezésére, hogy felkészüljenek a téttel rendelkező időmérőre és a versenyre. Az F1-es edzésidő mennyisége lassan, de határozottan csökkent az elmúlt néhány évtized során, és általános vélekedés, hogy már a jelenlegi három óra is túl sok, hiszen a csapatok a szimulációk és az adatelemzés terén rengeteget fejlődtek ezen időszak során.
A sprintversenyes hétvégék is részben erre adott válaszként jöttek létre, ezeken ugyanis a jelenlegi lebonyolítás szerint már csak egyetlen, egyórás szabadedzés áll a mezőny rendelkezésére.
Ám míg akár az ezredforduló környékének információszegény világában is élmény lehetett a legtöbb rajongó számára, hogy a helyszínen vagy a tévében láthatta csupán tét nélkül körözni az F1-es autókat, Domenicali szerint ma ennyivel már nem lehet kielégíteni a nézői igényeket. Előterjesztése szerint a sportnak olyan új formátumot kellene meghonosítania, amelyben minden szabadedzés is rendelkezik valamilyen téttel. Ez jelentheti azt, hogy pontokat osztanának a leggyorsabbaknak, vagy akár olyasmit is, mint ami a MotoGP-ben működő módszer, hogy az edzéseken elért időeredmények határozzák meg, közvetlenül a kvalifikáció döntő szakaszába, a Q2-be kerülnek-e a motorosok, vagy előbb meg kell küzdeniük a legjobb helyekért a Q1-ben.
Az egyik legkisebb afrikai ország jelentkezett be F1-es versenyrendezésre
„Biztosan jó szórakozás a pénteken kilátogató nézőknek, hogy az időmérőre és a versenyre készülő autókat figyelhetik? Valóban ezt akarják látni?” – tette fel a kérdést az F1 vezérigazgatója az Autosportnak adott interjúban.
„A csapatok rengeteget fektettek a szimulációs eszközökbe, amelyekkel ezt elvégezhetik. Az én vágyam ezért az, hogy minden alkalommal, amikor a versenyzők kihajtanak a pályára, legyen valami, amiért harcolhatnak. Elvégre ez az autóversenyzés természete. És ez a versenyzők természete is, hiszen mindig elsők akarnak lenni, ezért ez a cél felé kell haladnunk a jövőben.”
Domenicali abban nem változtatta meg álláspontját, hogy továbbra sem szeretne minden nagydíjhétvégét sprintversenyessé tenni, nyolcat gondol az ideális mennyiségnek egy évre, így bizonyosan szükség lesz más megoldásra is, hogy izgalmassá tegyék a pályán töltött időt. Az olasz ugyanakkor egy a sprintekkel kapcsolatos változtatás lehetőségét is belengette: újra felmelegítené ugyanis a fordított rajtrácsos sprinfutamok ötletét, amit pár éve még komoly ellenérzések kísértek, de szerinte mostanra megérett a sport és közönsége ennek befogadására.
„Ismét átbeszélhetjük, hogy szükség van-e a fordított rajtrácsra, akár csak részlegesen, mint az F2-ben és az F3-ban. Mindig nyitottan kell gondolkodnunk annak érdekében, hogy érdekesen tartsuk a dolgokat. Miért is ne lehetne? Rengeteg akcióval, rengeteg előzéssel, a pontokért folyó harccal járna. Egyesek azt mondanák, hogy ez mesterséges versenyzés, de ha hiszünk egy formátumban, ami nagyszerű látványosságot szállít, abban nincs semmi mesterséges.”
A MotoGP-ből próbáltak átültetni egy érdekes ötletet az F1-be