Egy váratlan fordulat nyomán a Haas istállót az idei évtől a japán Komacu Ajao fogja irányítani. Ahogy a csapatról szóló elemzésünkben kifejtettük, neki még nincs olyan vezetői tapasztalata, ami túlmutatna a mérnöki területen, de.
Komacu tavaly ősszel az Autosportnak mesélte el, hogyan jutott el a Forma-1 világába mérnöknek, ennek a cikknek a felhasználásával mutatjuk be a színes életútját.
Édesapja muzeológusként dolgozott és Beethovenről egy könyvet is írt, az irodalom iránti szeretetet tőle örökölte, tízévesen még díjat is kapott egy novellaíró pályázaton. Saját bevallása szerint nem volt kiemelkedően jó matematikából és fizikából, és eleinte oknyomozó újságíró szeretett volna lenni, mert apja egyik barátja ilyen tevékenységet végzett.
„Írt egy cikket a politikusokat érintő korrupcióról, amivel a rendőrség nem is foglalkozott volna. Ez lenyűgözött, úgy voltam vele, hogy ezzel akarok foglalkozni. De aztán a motorok szippantottak be, mert a szomszédomban lakott egy hasonló korú srác, aki motokrosszozott apjával az Egyesült Államokban. Norick Abe volt a neve, sikeres karriert futott be, a MotoGP-ben is indult” – elevenítette fel Komacu.
Hullanak a fejek a Haasnál: nyolc év után távozik Günther Steiner, megnevezték utódját
„Ezzel akartam foglalkozni, de sosem gondoltam rá, hogy versenyzőként. Úgy döntöttem, mérnök akarok lenni a motorsportban, ám rájöttem, hogy a mérnököknek nincs akkora hatása a motorkerékpárokra, mint az autókra.”
Pont akkor tombolt az F1-es Honda-láz Japánban Ayrton Senna és Alain Prost idején, Komacu ennek hatására döntött úgy, hogy kipróbálná magát F1-es mérnökként. Csakhogy ehhez a vártnál rögösebb út vezetett.
Szato betoppan az életébe
„Rájöttem, hogy Angliába kell költöznöm a középiskola után. Először azonban meg kellett tanulnom angolul – mondta. – Megnéztem, mennyibe kerül ez Londonban és mennyibe Japánban, és a repülőjeggyel és a lakhatási költséggel együtt is hasonló összeg jött ki.” Kapott ösztöndíjat és a megélhetést olcsóbbnak találta a számára új kultúrában, de a járműmérnöki tanulmányai és a járműdinamikáról írt PhD munkássága során csak küzdelmesen tudott elhelyezkedni gyakornoki pozícióba.
„Körülbelül 50 céghez jelentkeztem. 30 kapásból visszautasított, 15 még válaszra sem méltatott. Csupán két interjúra hívtak be, majd a Lotus Engineering munkát ajánlott” – mesélte.
Kapóra jött neki, hogy a főnöke szerette az autósportot, és volt egy öreg F3-as kocsija is, így a mérnökpalánta elkísérte versenyekre. Segített neki és szívta magába a tudást. „Ez jó alapokat adott és beavatott a versenyzés gyakorlati oldalába. Sok időt töltöttem versenypályákon” – vélte Komacu.
Belső feszültség vezetett az F1-es téli szünet bombameglepetéséhez
Az egyik ilyen alkalom hozta meg azt a kapcsolatot, ami később ugródeszkát jelentett a Forma-1-be: a később a kamikaze manővereivel népszerűvé váló Takuma Szato volt az illető, aki 2002 és 2008 között vett részt az F1-ben, valamint utána a tengerentúlon is sikeressé vált, kétszer megnyerte az Indy 500-at is.
„Silverstone-ban épp egy utcai versenykocsi alatt feküdtem, keresztstabilizátort cseréltem, amikor betoppant egy japán srác. Fogalmam sem volt, ki ő, köszöntem, váltottunk néhány szót, majd az egészet szinte el is felejtettem. Hogy jobban tudjam szállítani a felszerelésünket a bokszutcában, a mi versenyünk előtt kölcsön akartam kérni valakitől egy quadot, és eszembe jutott, hogy ennek a Forma-3-ban versenyző japán srácnak talán van. Kaptam is tőle” – mondta Komacu.
„Beszélgettünk és rögtön megtaláltuk a közös hangot. Kiderült, egy év különbséggel ugyanazon a napon születtünk, mindketten Angliába költöztünk, hogy megpróbáljunk eljutni az F1-be. Elmondtam neki, mivel foglalkozom, majd megkérdezte, érdekelne-e valamilyen közös munka, mert a következő évben a Carlinnal folytatja a brit F3-ban.”
Felvetette az ötletet a témavezetőjének, hogy a szimulációiról hasznos visszajelzéseket kapna a valóságban, a PhD-s tanára pedig támogatta, az utazásokhoz a benzinpénzt is állta. A Carlinnál eleinte szkeptikusan fogadták az ötleteit, de később belátták, hogy azok nagyon hasznosak. Szato megnyerte a bajnokságot, míg Komacu egy autósporton kívüli vállalathoz ment, ám ott létszámleépítés történt.
Szato Takuma (Fotó: Penske Entertainment: Chris Jones/IndyCar Media)
„Három hónapig kaptam fizetést egyetlen napi munka nélkül. Eleinte pompás volt, mert ennyivel több időt tudtam a PhD-re fordítani, de aztán ott álltam, hogy basszus, nincs munkám. Majdnem (a későbbi F1-es csapatirányító) Colin Kollesnál kezdtem el dolgozni, Németországban az F3-as csapatánál kínált versenymérnöki pozíciót” – mondta.
Amikor őrlődött, átköltözzön-e Németországba, a Hondánál lévő Szato felhívta, és szólt, hogy a fejlesztési részlegen érdeklődnek iránta. Találkozott a vezetőkkel, többek között Otmar Szafnauerrel, és állást is kapott a járműdinamikai csoportban.
A kezdetek óta segíti a Haast
A BAR Hondánál 2005 végéig dolgozott, itt egy idő után a gumikkal foglalkozott, ezt is imádta. Szerinte a Michelin elégedett volt a munkájával, ezért kapott hívást a Renault-tól, hogy folytassa ugyanilyen szerepkörben.
„A gumiháború végeztével olyan mérnök akartam lenni, aki az autó teljesítményével foglalkozik. 2007-ben áthelyeztek a tesztcsapathoz, majd 2008-ban ugyanilyen pozíciót kaptam a versenycsapatnál. Három év múlva pedig Vitalij Petrov versenymérnöke lettem” – avatott be Komacu.
A gumis tapasztalatai különösen értékesnek bizonyultak, többször villantottak a pilótái a stratégiával, a Haas 2016-ban az első versenyén is ennek köszönhette a pontszerzést Romain Grosjeannal. De ne szaladjunk ennyire előre, Grosjeannal ugyanis hamarabb mély kapcsolatot alakított ki, 2012-től 2020-ig dolgoztak együtt.
Grosjean 2012-ben
„Az első év szörnyű volt a Lotusnál – ismeri el. – Nem tudtam, mit tehetnék érte. Az még csak a második évem volt versenymérnökként, viszonylag kezdőnek számítottam. Úgy érzem, ha lett volna már öt év tapasztalatom, többet tudtam volna segíteni neki. (…) Még mindig rossz érzéssel gondolok vissza erre, és úgy gondolom, többet kellett volna segítenem neki. Nem hiszem, hogy eléggé megtettem.”
Egy japántól ez nem annyira furcsa kijelentés. Komacu azért jól érezte magát a Lotusnál, de amikor Grosjean átigazolt a Haashoz, ő is beszélt Günther Steinerrel, és izgalmasnak találta, hogy egy vadonatúj istálló felépítésében vehet részt. Nyilván nem volt könnyű.
„A 2016-os szezon előtti tél pokoli volt. Mindannyiunkat tönkretett már az első teszt előtt, már az autó megépítése önmagában óriási kihívást jelentett – vallotta be. – Emlékszem, amikor elköszöntünk a Dallarától és elindultunk a reptérre, többen ültünk egy furgonban, és mindenki ki volt készülve. Mintha halottak vettek volna körbe. És beugrott, hogy még egy kört sem tettünk meg! Olyan volt, mintha egy teljes szezon végén jártunk volna.”
Grosjean 6. helye bravúrnak számított Ausztráliában a Haas volánja mögött, és Komacu úgy tippeli, e nélkül lehet, hogy többen kiléptek volna a stábból. Amelynek az élére most ő lépett, miután az előző években versenymérnökből mérnökigazgató lett, vagyis a versenypályákon dolgozó személyzet munkáját ő fogta össze.
Egy utolsót még belerúgott a távozó csapatfőnökbe a Haas tulajdonosa, amivel másoknak is ártott