1988-ban a McLaren ezen a napon, szeptember 11-én szenvedett először vereséget a bajnokságban, miközben az összes többi futamot Ayrton Senna vagy Alain Prost húzta be. Az Olasz Nagydíjon különlegesen fontos győzelmet aratott a Ferrari.
Idén a Red Bull fölénye miatt gyakran hallani az F1 1988-as szezonjáról, amely arról nevezetes, hogy a McLaren akkor állította fel a nemrég megdöntött rekordot az egymás után szerzett futamgyőzelmek (11) számával, illetve sokan azt tekintik a legkiemelkedőbb évnek egy csapat uralma szempontjából, hiszen Ayrton Senna és Alain Prost egy kivétellel az összes versenyt megnyerte, 16-ból 15-öt. Ez a bizonyos kivétel a monzai Olasz Nagydíj volt.
A turbós éra utolsó szezonjában a mezőny nagyobb része már visszatért a hagyományos szívómotorokhoz, de a turbóhasználatra vonatkozó kötöttségek ellenére a wokingiak taroltak, a fantasztikus kasztninak is köszönhetően.
Kevésbé ismert, megdönthetetlennek hitt Senna-Prost rekordhoz is egyre közelebb a Red Bull
Michael Schumacher, Nigel Mansell vagy a Mercedes adott évi dominanciája a győzelmekkel annak idején legkésőbb tavasszal, nyár elején megszakadt, de a McLaren sorozata csak nem akart véget érni, és bizonyára kevesen hittek benne, hogy ez pont a száguldás mintapéldájának tartott Monzában történik meg. Az időmérőn Senna 0,3 másodpercet vert Prostra és közel 0,7-et a 3. helyről induló Gerhard Berger Ferrarijára.
Prost elérte, hogy Senna se szerezzen pontot
Annak rendje szerint a futamon Senna és Prost leszakította Bergert, a 30. körre több mint 20 másodpercre növelték az előnyt. Csakhogy a külvilág nem tudta, hogy a francia Professzor autójában az egyik befecskendező a rajttól kezdve rakoncátlankodott, ami az érintett hengerben végül a gyújtógyertya és a motor meghibásodásához vezetett, ez a 34. körben következett be.
Prost megpróbálta Sennát is magával rántani a szakadékba, méghozzá úgy, hogy számított a kiesésre, és ennek tudatában szándékosan a szükségesnél nagyobb tempót diktált, amit rákényszerített a műszaki hibáról mit sem sejtő csapattársára is. Egész pontosan rájött, hogy a motor kihagyását csak úgy tudja ellensúlyozni, ha maximálisra dúsítja az üzemanyag-levegő keveréket, és neki már úgy sem számított, hogy az engedélyezett 150 liternyi üzemanyagból így kifogyna a célig. A trükk bevált: amíg ment, Prost ezt a beállítást használta maximális turbónyomással, Senna pedig követte.
Csak Sennán múlt, hogy a Hungaroringen nem balhéval zárult le a McLaren szenzációs sorozata
Miután megfeleződött a McLaren versenyben lévő egységeinek száma, a brazil észlelte a bajt, hatalmas spórolásba kezdett, a kanyarokon pedig megpróbált minél nagyobb lendületet átvinni.
„Túl keményen csatáztak egymással korábban, és miután Alain kiesett, Ayrton kénytelen volt a legkevésbé hatékony beállítással menni. Kevés üzemanyagot és sok levegőt használt a keverékben, alacsony turbónyomással. A Ferrarik elkezdtek közeledni, de Senna tankjában elég benzin maradt, hogy változatlan tempóban célba érjen, arra valószínűleg viszont nem lett volna elég, hogy ha fokozni kell a tempót” – idézte a McLaren 1988-as autójának főtervezőjét, Steve Nicholst a Senna emlékét őrző honlap.
A lendületre törekvés okozta végül Senna vesztét, az 51 körös táv 50. körének elején ugyanis félreértették egymást a lekörözött Jean-Louis Schlesserrel. A Williams beugró pilótája, a későbbi ralilegenda ugyan félrehúzódott az első (a maihoz képest más kialakítású) sikánnál, de a kerékvető megdobta az autóját, egyenesen a McLarenbe.
„Meglepett, hogy ott akart megelőzni. Fékeztem, fékeztem, és arra gondoltam, miért nem előzött még meg. Ezért befordultam, aztán bumm, ütköztünk” – mondta a francia az ütközésről. Attól mindketten kiestek, Berger és Michele Alboreto kettős győzelmet szerzett a Ferrarinak.
Senna a kaputelefonban sírt, annyira kikészült ordító hibája után
A Ferrari történetében különleges helyet foglal el ez a győzelem, hiszen nem csupán otthon, Monzában nyertek, hanem ez volt az első verseny a legendás csapatalapító Enzo Ferrari halála után is. A szurkolótáboruk, a tifosi így érthetően vad ünneplésbe kezdett. Megnézve a kiesése előtti körökben az előnye csökkenését, az ütközés nélkül Senna valószínűleg még épp megtartotta volna az 1. helyet a célig.
Mansell betegsége kellett a sorozat megszakadásához?
Külön pech az F1 történelmi rekordjáró hajtó McLarennek, hogy alapesetben Schlessernek nem is kellett volna vezetnie Monzában, hiszen életében mindössze két nagydíjon vett részt, és ez volt az első, amin túljutott a kvalifikáción. Nigel Mansell ugyanis bárányhimlőt kapott, a Belga és az Olasz Nagydíjon sem állt rajthoz, a Spában őt helyettesítő Martin Brundle pedig nemet mondott az újabb lehetőségre, mert akkor a sportautó világbajnokságban versenyzett, és attól tartott, főnöke nem engedné el újra az F1-be (hiába nem lett volna versenye azon a hétvégén).
Schlesser a verseny után átment Sennához elnézést kérni, és állítólag sem ő, sem a csapat nem haragudott rá a fájdalmas hiba miatt. Az idő igazolta, hogy nem is lett volna értelme, hiszen a brazil nyerte meg a bajnokságot.