back to top
KezdőlapFormula 1„Senna generációról generációra tovább él”

„Senna generációról generációra tovább él”

-

Ayrton Senna 30 éve szenvedett végzetes balesetet, de nem csak azok ismerik őt jól, akik látták versenyezni, hanem a később születettek is élénken érdeklődnek iránta. Az imolai pálya elnöke azt mondta, számára azért sem halt meg a brazil, mert azóta biztonságosabbak lettek a versenyautók.

Imolában egész napos programsorozattal tisztelegnek az 1994-es San Marinói Nagydíjon elhunyt két Forma-1-es pilóta, Ayrton Senna és Roland Ratzenberger emléke előtt. A pálya elnöke a korábban F1-es csapattulajdonosként ismert Giancarlo Minardi, aki méltatta a brazil örökségét.

„Május 1-jét teljesen Senna és Ratzenberger tragikus halálának szenteljük. Beszéltünk Ratzenberger szüleivel, és úgy döntöttünk, ugyanazon a napon, közösen emlékezünk meg a két pilótáról” – utalt a RacingNews365-nek adott interjúban arra, hogy az osztrák versenyző egy nappal korábban, április 30-án a kvalifikáción vesztette életét.

Érthető okokból nem az újonc, hanem a sokak számára idol háromszoros világbajnok halála rázta meg jobban a világot, bár frissen Ratzenbergerről is készítettek egy dokumentum-sorozatot.

Ma lenne 64 éves Ayrton Senna – lassan 30 éve nincs köztünk a legenda

„Tanulmányba illő, hogy Ayrton Senna még mindig ennyire ismert 30 évvel a halála után is, nem csak az idősebbek, hanem a fiatalabbak körében is. Generációról generációra tovább él, és nem csupán az emberek emlékezetében, hanem érdeklődnek is iránta” – mondta róla Minardi.

„Olyan, mintha Senna tegnap halt volna meg, de számomra sohasem halt meg, mert a halála nagy hatást gyakorolt a sportra. Nem csupán az F1-re, hanem az utánpótlás sorozatokra is, mert sokat változtattak a biztonsági feltételeken. Ezért mindenki hálával tartozik.”

A tragikus 1994. május 1-jét karrierje legszörnyűbb napjának nevező Minardi hozzátette, a biztonságosabbá tett autók miatt számára Senna ma is életben van. Az F1 egyik legsötétebb hétvégéje után a versenypályákon is sokat változtattak, ami néhol túlzásokba csapott át: Barcelonában konkrétan a pályára kihelyezett gumibálákkal alakítottak ki lassítót, Montrealban volt olyan verseny, ahol az egyik (ma már nem létező) sikánnál nem lehetett előzni, az Eau Rouge aljába pedig szintén kiépítettek egy lassító törést 1994-ben.

Verstappen, Schumacher, Hamilton, Senna: ki miben jobb a másiknál? 1. rész