Nikolas Tombazis elmondta, az előző szabályrendszerrel ellentétben a csapatok most nem találtak ki olyan trükköket, amelyek szembemennek a döntéshozók céljaival. Az FIA együléses sorozatokért felelős igazgatója a távolabbi jövőre vonatkozóan igencsak ambiciózus tervvel állt elő.
A 2026-os szabályok kapcsán szinte csak a motorokról esik szó az F1-es nyilvánosságban. Persze mindez nem véletlen, hiszen ez az az aspektus, amely mind a versenyzők, mind a szurkolók szerint finoman szólva sem sikerült jól, és ezt már a döntéshozók egy része is elismerte. Ugyanakkor nem csak az erőforrások változtak.
A karosszériára vonatkozó előírások ugyanis szintén nagy mértékben módosultak. Erről a szezon eleje óta sokkal kevesebb szó esett, de ez abból a szempontból pozitív, hogy nem igazán érte kritika. Nikolas Tombazis a változtatásoknak ez a része jól sikerült, de nem elégszik meg ennyivel. „Szerintem igen, bár soha nem szabad azt gondolni, hogy a munka befejeződött – nyilatkozta az FIA együléses sorozatokért felelős igazgatója. – Ezzel együtt úgy vélem, az autók szorosabban követik egymást.”
Ennek elsődleges oka, hogy a piszkos levegő hatása csökkent, így a hátul lévő versenyző könnyebben közel tud maradni az előtte haladóhoz. Persze az előző négy évben érvényes szabályrendszernek is ez volt a legfontosabb célja, ám ez csak az első futamokon teljesült. Utána a csapatok olyan megoldásokkal rukkoltak elő, amelyek szembementek ezzel a szellemiséggel, amivel egyebek mellett a nézői élmény is romlott, most viszont ez nem áll fenn.
„Úgy gondolom, hasonló helyzetben vagyunk, mint a 2022-es bajnokság elején, de szerintem idén kicsit stabilabb a szituáció – fogalmazott a görög szakember. – Az [istállók] különböző aerodinamikai megoldásai között még nem találtunk olyat, amely felborította volna a koncepciót, míg a korábbi szabályrendszerben volt néhány olyan elem, amely jelentősen ártott a koncepciónak. Ez főként az előző generációs autók első szárnyának véglapjaira, a padlólemez szélére és az első kerekeken található elemekre vonatkozik. Mindezek jelentősen rontották a légáramlás jellemzőit. Tanultunk belőle, és most remélhetőleg nincs hasonló probléma.”
Szintén fontos célja a mindenkori F1-es szabályoknak, hogy az autókat ne lehessen könnyen vezetni. Ennek hátterét aligha kell magyarázni: elméletileg itt versenyeznek a világ legjobb pilótái, de egy részük biztosan, így nyilvánvalóan olyan gépekre van szükség, amilyenekkel nem tudna akárki megbirkózni. Tombazis szerint ez is teljesült.
„Ezek az autók még mindig meglehetősen nehezen kezelhetőek a pilóták számára, ami szerintem jó, hiszen nem olyan kocsikról van szó, amelyet bárki vezethet – jelentette ki. – Néhány aerodinamikai előírás arra kényszeríti a csapatokat, hogy a kanyarban ne tudják minden egyes szempontból optimalizálni az autót, ezért valóban szembesülnek pár kihívással. Úgy vélem, ha a világ huszonkét legjobb pilótája versenyez, akkor a kocsiknak is olyanoknak kell lenniük, hogy a nagymamám nem éppen tudná könnyedén vezetni őket.”
Ellenben a szívóhatású autókhoz képest a mostani kocsik vezetése fizikailag kevésbé megterhelő, hiszen az előző négy évben a padlólemezt a lehető legalacsonyabban kellett tartani, a csapatoknak pedig merev beállításokat kellett alkalmazniuk. Ezt a változást ugyancsak üdvözölték a versenyzők. „A hasmagasságot is valamelyest megemeltük, így már nem annyira brutálisak, mint tavaly” – mondta Tombazis.
Az idei autók kapcsán szintén ki kell emelni, hogy valamivel kisebbek és könnyebbek lettek. A tengelytáv 20, míg a szélesség 10 centiméterrel csökkent, ami pedig a tömeget illeti, a minimális súly 32 kilogrammal kisebb lett, így most 768 kilogramm. Az FIA azonban itt nem állna meg, és bár ez a mostani szabályrendszerben nem lehetséges, de a 2030-ban vagy 2031-ben induló új korszakra vonatkozóan igencsak ambiciózus célt tűztek ki.
„Az autók kicsit könnyebbek és valamivel kisebbek lettek, amit a versenyzők nagyra értékeltek – hangsúlyozta Tombazis. – De vajon itt akarom látni magunkat? Nem. Szeretném, hogy a jövőben további nyolcvan kilóval könnyebbek legyünk, és talán még egy kicsit rövidebbek és kisebbek is. Ez a célunk, hogy a mostani lehetőségekhez képest újabb nagy lépést tegyünk előre. Szerintem ez nem rossz lépés, de nem mondom, hogy »igen, kész, ez a cél«. A jövőben még egy lépést szeretnénk tenni a könnyítés irányába.”
A súlycsökkentés már csak azért is jelentős lépés, mert az elmúlt években ellenkező volt a tendencia. Az autók tömege évről évre nőtt, és a közelmúltban is legfeljebb a szinten tartást sikerült elérni. „Azt hiszem, legalább 2000 vagy még régebb óta ez az első alkalom, hogy a Forma–1-es autók könnyebbek lettek” – hívta fel a figyelmet az 58 éves vezető.